A Kulcskérdések című sorozat keretében a kulturális politika alapkérdései kerültek terítékre. A miniszter úgy véli, a kultúra hagyományos szerepe napjainkra új, globális szerepkörrel bővült: a kapcsolatépítéssel régiók, országok, földrészek között. Szerinte ezt a funkciót tőlünk távolabb hamarabb fölismerték, mint nálunk Európában, példa rá a távol-keleti, az arab országok, a balti államok vagy Románia erőteljes megjelenése a nemzetközi kulturális porondon. Kemény verseny kezd kialakulni, amelyben Magyarország lépéskényszerbe került - mondta nyomatékkal Hiller, hozzátéve: sürgető egy olyan átfogó kulturális politika megfogalmazása, amely ezekbe a világfolyamatokba ágyazódik. Ennek kísérlete az a modernizációs program, amelyet a miniszter nemrégiben tett közzé, és amelynek több részletét fejtette ki tegnap.

Elsőként említette a lerobbant vidéki művelődési házak, könyvtárak, közgyűjtemények feljavítását és egy jól működő vidéki művelődési hálózat kialakítását, amely csak az uniós vidékfejlesztési támogatásokat kezelő agrártárcával együttműködve lehetséges. Ezért megállapodást fog kötni erről minisztertársával. Hozzátette: az elmúlt húsz-huszonöt évben megváltozott kulturális fogyasztást jobban meg kell ismerni, ezért a Nemzeti Kulturális Alap közreműködésével egy átfogó kulturális felmérést rendelnek meg. Az eredményekről 2009-ben lehet majd beszámolni.

A miniszter kiemelt jelentőséget tulajdonít a kultúrának az országkép alakításában is. Szerinte itthon az utóbbi években szervezett olyan nagyrendezvények, mint legutóbb a Van Gogh-kiállítás is, tömeges vonzerejükkel nagy hatást váltanak ki. Ennek a tárlatnak 483 ezer látogatója volt, köztük azok a külföldiek, akik pozsonyi, prágai vagy bécsi utazási irodák kulturális ajánlatai alapján látogattak ide. A miniszter megismételte a kulturális diplomácia fölélénkítésére, bővítésére irányuló eltökéltségét. Még a nyár előtt pályázatot fog kiírni új kulturális szakattasé-posztok betöltésére Kínában, Izraelben és Szerbiában.

A finanszírozásról szólva hangsúlyozta, az évi 100 milliárd forint körüli állami kulturális büdzsé bővítésére egyelőre nincs remény, ezért abban bízik, hogy a kortárs zene, képzőművészet és a nagyrendezvények támogatásába bevonható az üzleti életnek ez iránt érzékeny része. Az Európa Kulturális Fővárosa program pécsi előkészületeit nagyjából időarányosnak mondta, a színházi törvényről pedig megjegyezte: sokkal rövidebb idő alatt születhet meg, mint a filmtörvény, de nem az idén.