Tizenkét szék egyetlenegyért
- Mintha a Bajnokok Ligája elődöntőjét látnánk: az izgalom a tetőfokára hágott, a mérkőzés kimenetele percről percre változik. Kezdetben a szocialista Ségolene Royal irányította a meccset, majd beindult a jobboldalon Nicolas Sarkozy, és átvette a vezetést. S amikor már mindenki elkönyvelte, hogy kettejük között dől el a küzdelem, középen előre tört a centrista Francois Bayrou. Ezúttal is "sötét ló" lehet a pillanatnyilag negyedik helyen tanyázó, de öt évvel ezelőtt döntőbe került szélsőjobboldali jelölt, a 78 éves Jean-Marie Le Pen. Ki merné ma megjósolni, hogy közülük ki lesz a befutó? - kérdezi a francia szellemi élet nagy öregje, a Le Nouvel Observateur 87 éves főszerkesztője, Jean Daniel. Aki mellesleg jó három évtizeddel ezelőtt, Georges Pompidou halála után tapasztalt a mostanihoz hasonló, felfokozott kampányhangulatot.
Amikor jövő vasárnap eldördül majd a rajtpisztoly, tizenkét szék lesz a ringben. Pont egytucatnyian szerezték meg az induláshoz szükséges ötszáz támogató nyilatkozatot a különböző szintű képviselőktől. A jobboldalon öt jelölt szorong. A szélén Le Pen, aki ötödszörre próbálkozik az Élysée elhódításával, s legutóbb hatalmas meglepetést keltve bekerült a választások második fordulójába. Tőle csak egy árnyalattal mérsékeltebb Philippe de Villiers, aki nacionalista és EU-ellenes szóvirágaival legutóbb kudarcot vallott, s nem sikerült összegyűjtenie a szükséges támogatásokat. A jobboldal toronymagas esélyesének, s a második forduló biztos résztvevőjének számít az apai ágon magyar származású Nicolas Sarkozy, aki az újgaulle-ista utódpárt, az UMP hivatalos elnökjelöltje, s akit végül a leköszönő államfő, Jacques Chirac is támogatásáról biztosított.
A jobboldal másik elnökesélyese az a Francois Bayrou, aki időben kivált a jelenlegi párizsi kormánykoalícióból, s középről próbálja előzni a favoritnak tartott Sarkozyt. Van aztán még jobboldalon egy 40 éves vadász, Frédéric Nichous a hagyományok és a természet védelmének jelszavaival próbál voksokat szerezni.
A baloldalon hét versenyzőt találunk, de közülük csak a szocialista párt jelöltjének, a néhai Francois Mitterrand egykori miniszterének, az 54 éves Ségolene Royalnak van győzelmi esélye. Ha valóban nyerne, Mitterrand után ő lenne a második baloldali politikus, aki Franciaországban valaha elnökválasztást tudott nyerni. A baloldalon ringbe száll még két volt miniszter asszony: a zöldpárti Dominique Voynet és a kommunista Marie-George Buffet. Ugyancsak ebben a mezőnyben indul az abszolút rekorder Arlette Laguiller, aki trockista színezetű pártja (Lutte Ouvriere) képviseletében hatodszor kísérli meg bevenni az elnöki palotát. Sarkában topog a jelöltek Benjáminja, Franciaország legismertebb postása, a 33 éves Olivier Besancenot, aki már öt évvel ezelőtt, pelyhező állú huszonévesként is megmérette magát. Végül következik két alig ismert újdondász: a radikális Gérard Schiari, aki nemcsak az EU-nak intene búcsút, de a magántulajdonának is, valamint a globalizációellenes tüntetések ismert szervezője, a lázadó francia paraszt bőrébe bújt José Bové.
A jövő vasárnapi első forduló után a két legtöbb szavazatot kapott jelölt marad állva, s mérkőzik meg a május 6-i második fordulóban. A hagyományok szerint a döntő fordulóban a jobb- és a baloldal jelöltje vív egymással, de a legutóbbi, öt évvel ezelőtti első forduló átírta a tradíciót. A szélsőjobb vezére, Le Pen maga mögé utasította a szocialista Lionel Jospint, ám a második fordulóban megsemmisítő vereséget szenvedett Chiractól.
A történelem most akár megismételheti önmagát.
