Koszovó rendezésének egyik megkerülhetetlen kérdése az ottani kisebbség jogainak biztosítása. Amennyiben az ott élő szerbség nem érezné biztonságban magát, nem élvezné azt a lehetőséget, hogy jogait gyakorolja, akkor feltehetően elvándorol a tartományból, és az egyik lehetséges irány a Vajdaság lehet - mondta Udvardi Iván, aki a Függetlenség és autonómia között Koszovó: európai és magyar perspektívák című konferencián szólalt fel.

A szakállamtitkár a távirati irodának kifejtette: a Vajdaság azért lehet vonzó célpont, mert Szerbia legfejlettebb tartománya, a legmagasabb életszínvonallal. Udvardi Iván kiemelte, hogy Koszovóban viszont az etnikai szembenállás átitatta az ott élők gondolkodását. A koszovói szerbek esetleges nagy számú betelepedése a Vajdaságba megváltoztathatná az érzékeny egyensúlyt az ott élő őshonos szerbek és magyarok között - fűzte hozzá.

Kérdésre válaszolva azt mondta, nincs összefüggés a vajdasági autonómiatörekvések és a koszovói függetlenedés között. Hozzátette: a nemzetközi közösség hangsúlyozza, hogy a koszovói rendezés nem szolgálhat precedensként más térségek vagy államok számára. Koszovó tekintetében a magyar kormány az Európai Unió álláspontját képviseli és támogatja az ENSZ-megbízott, Martti Ahtisaari erőfeszítéseit - mondta Udvardi Iván. A szakállamtitkár reményét fejezte ki, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) olyan egyhangú határozatot hoz majd az ügyben, amely alapul szolgál egy egyhangú európai uniós határozat elfogadásához.

Gál Kinga néppárti európai parlamenti (EP) képviselő előadásában hangsúlyozta: az ENSZ és az EU egyaránt a térség stabilitásában érdekelt, emellett Szerbia és Koszovó számára is fontos az uniós közeledés. Az EP március 15-én elfogadott határozata szerint a közösség nem erősítené részvételét a térségben, ha nincs BT-határozat a kérdésben - mutatott rá a képviselő.

A fideszes EP-képviselő szerint a nyolc éve fennálló ENSZ-közigazgatás olyannyira eltávolította Koszovót Szerbiától, hogy a tartomány már semmiképpen nem tudna az ország része lenni. Gál Kinga úgy vélte, Szerbiának is érdeke a nemzetközi rendezés, hiszen így egy nemzetközileg garantált és ellenőrzött autonómiát kapna.

Várady Tibor egyetemi professzor előadásában azt hangsúlyozta, hogy Szerbia számára még mindig Koszovó elvesztése a tét, habár a tartomány a gyakorlatban már rég nem az ország része. "Az ellenőrzött függetlenség, amit az Ahtisaari-javaslat jelent, voltaképpen nem is megoldási javaslat, hanem az, ami most van: Koszovó de facto független. Nincs szerb rendőrség, nem alkotnak jogot, nincs semmiféle hatáskörű szerb bíróság" - mondta Várady Tibor.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa április 4-én kezdte meg a tárgyalásokat Koszovó státusáról. A tanácskozáson Martti Ahtisaari, az ENSZ-főtitkár megbízottja ismertette a Koszovó státusára vonatkozó javaslatát. Ez nemzetközi felügyelet mellett megvalósuló függetlenséget vázol fel a nyolc éve nemzetközi katonai felügyelet és közigazgatás alatt álló dél-szerbiai tartománynak. A Koszovó lakosságának 90 százalékát alkotó albánok teljes, korlátlan önállóságot szeretnének ugyan, ám többségük elfogadja ezt a megoldást, amely szerb részről merev elutasítással találkozik.

Belgrádban arra hivatkoznak, hogy Martti Ahtisaari megsérti a Koszovóra vonatkozó utolsó érvényes döntést, az ENSZ BT 1244-es, 1999-ben meghozott határozatát, amely szerint az ENSZ elkötelezett (az akkor még Szerbia és Montenegró alkotta) Jugoszlávia szuverenitásának és területi integritásának megőrzése iránt. Szerbiában a múlt év végén alkotmányba is foglalták, hogy Koszovó elidegeníthetetlen része az országnak, így alig akad olyan politikus, aki azt meri mondani, talán el kellene engedni a Szerbiával együtt élni nem akaró tartományt.

Belgrád ehelyett a legmesszebbmenőkig menő autonómiát ajánl, bár annak pontos kimunkálásával mindmáig adós. Ahhoz, hogy New Yorkban a 15-tagú BT-ben határozat szülessen, legalább kilenc tag igenlő szavazata kell, valamint az, hogy az öt állandó tag közül egy se mondjon nemet a döntésre. Belgrád ugyanakkor utóbbira számít, arra, hogy Oroszország, és esetleg Kína vétót emel az Ahtisaari-javaslat ellen.