Az új üzem jelenleg több környékbeli cég és termelő tulajdonában van. Létesítésénél felhasználják a volt cukorgyár működése során kiépült infrastruktúrát, s megoldódik a megszűnt cukorgyárból kikerülő szakképzett munkaerő jelentős hányadának a foglalkoztatása is.

A bioetanol üzem a tervek szerint 2008 tavaszán kezdi meg működését, naponta 300 ezer liter bioetanolt állít majd elő, amelyhez 909 tonna kukoricára lesz szükség naponta. Ez éves szinten 300 ezer tonna kukoricafelhasználást jelent.

A bioetanol üzem mellett felépül egy erőmű is, amelynek a tervezett napi kapacitása 12 megawatt elektromos energia és 16 megawatt hőenergia lesz.

Az alapkőletétel kapcsán Szegi Emma, Kaba polgármestere emlékeztetett az Eastern Sugar tavalyi bejelentésére, miszerint  bezárja a kabai cukorgyárat, ami az elmúlt évek legdrámaibb híre volt a térség számára, és komoly hatással van a település költségvetésére is. A kabai önkormányzat ugyanis ezzel évi 200  millió forint iparűzési adótól esett el, ami a teljes költségvetésük 20 százaléka.

A fideszes kabai polgármester és Csontos János szocialista országgyűlési képviselő egyaránt méltatta azt a politikától független együttműködést és személy szerint Gráf József tárcavezető munkáját, aminek eredményeként az Európai Unióban példátlan módon egy gyár bezárásától számított néhány hónapon belül ugyanott sor kerülhet egy új üzem alapkövének letételére.

Csontos János emlékeztetett arra, hogy ugyancsak egyedülálló módon az unióban a 21 milliárd forintos szerkezetátalakítási támogatás 27 százalékát, vagyis 5,5 milliárd forintot kapnak összesen azok a termelők és gépi beszállítók, akik a kabai cukorgyárral kapcsolatban voltak. Az üzem több mint 200 volt dolgozója pedig a kollektív szerződésben biztosítottakon túl egyéves kártalanításban is részesült.

Gráf József az alapkőletételt követő sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Magyarország a gabonatermelést tekintve kiváló, Európában a legjobb adottságokkal rendelkezik. A tárcavezető  szerint ezért nem lehetett kérdés az, hogy lemondjunk erről az ágazatról, sokkal inkább a gabona felhasználásáról kell gondoskodni.

Utalt rá, hogy már több hasonló üzem átalakítása folyamatban van, de a kabai lesz az első új beruházás.
Gráf József hozzátette: Magyarországon kétmillió tonna kukoricát  tudnak ilyen célra felhasználni.

Megítélése szerint 2008-ra 3-4 bioetanol üzeme lesz az  országnak, s mintegy 1,6-1,8 millió tonna kukorica feldolgozását fogják fedezni.

Gráf József rámutatott: az igazán versenyképesek azok a kabaihoz  hasonló komplett üzemek lesznek, amelyek a bioetanol gyártása során  használt mellékterméket is felhasználva biogázt állítanak elő, amely  további szolgáltatások alapját jelentheti.

Juhász Lajos, az Első Magyar Bioetanol Termelő Kft. ügyvezetője  elmondta az új létesítmény megvalósításához szükséges  projektkoncepciót a Duna Fejlesztési Kft. készítette. Szavai szerint  az eddigi 15 hektáros térségbeli cukorrépa-termőföldekkel  együtt  körülbelül 30 ezer hektáron egymillió tonna kukoricát tudnak bevonni  évente a termesztési integrációba, amely biztosítja az új kabai gyár  működését.

Az MTI érdeklődésére hozzátette: a 20 milliárd forintos  beruházási költség 80 százalékát hitelből fedezik, 4 milliárd  forintot pedig a hazai befektetői kör önerőből biztosít.

Érsek Tibor, a Duna Fejlesztési Kft. ügyvezetője hozzátette:  Európában rendkívüli az igény a megújuló energiákra. Jelenleg már  öt, a kabaihoz hasonló üzem termelését is le tudnák fedezni piaci  oldalon.
Németh Imre államtitkár, volt földművelésügyi miniszter a  sajtótájékoztatón óriási értéknek nevezte: Magyarországon a  mezőgazdasági termelők felismerték, hogy termékszerkezet-váltás  nélkül a jövőben nem tudnak boldogulni.

Magyarországon jelenleg a győri és a szabadegyházi alkoholgyárban gyártanak bioetanolt, tavaly 70 ezer tonnát  állítottak elő.

(MTI)