A Natura 2000 területek hálózatát egész Európában a természet értékeinek megőrzésére hozták létre. Egy részükön ma mezőgazdasági területeket találunk, melyek erdősítésére támogatás kérhető. Ám furcsa, hogy védett területeken olyan erdők telepítésére adnának támogatást uniós forrásokból, amelyek természetvédelmi szempontból károsak.

Magyarországon ma több akácerdő és ültetvény van, mint Európa összes többi országában együttvéve, holott ez a fafaj nem őshonos nálunk - Észak-Amerikából származik. Főként az Alföldön találkozunk hatalmas, telepített állományaival. Sokan kedvelik szívós fájáért, jó mézet adó virágáért. Ugyanakkor természetes erdeinkkel, például a tölgyesekkel összehasonlítva a helyükre telepített akácerdőkben nagyon kevés élőlény tud megélni - az eredeti erdőlakók nagy része örökre távozik a területről. Az akác szinte kiirthatatlan, könnyen terjed át más élőhelyekre, kiszorítja az őshonos növényzetet. Az akác a nemzeti parkok számára is jelentős rehabilitációs költségeket okoz.

A WWF Magyarország és a Védegylet közös fellépésével azt akarja elérni, hogy a természeti értékek megőrzésére szolgáló területeken - a Natura 2000 területeken -, valamint olyan hegy- és dombvidékeken, ahol őshonos fafajok telepítésével is teljesíthetők az erdősítési célok, ne támogassák akácerdők telepítését. Azért se, mert Magyarország is aláírta 1992-ben a riói egyezményt, amelynek célja a tájidegen fajok viszszaszorítása.

"Az őshonos erdők helyreállítására kellene törekedni, amelyek a gazdasági haszon mellett az erdő számtalan lakójának életteret, a természetjáró ember számára pedig kikapcsolódási lehetőséget nyújtanak" - nyilatkozta lapunknak Gálhidy László, a WWF Magyarország szakértője. A zöldek a rendelettervezetet a szakminisztériumtól kapták meg. Idegenhonos fajként nemcsak az akác, hanem a vörös tölgy és a fekete dió telepítését is támogatná a tárca.