Piacra tör a magyar energianád
Magyar kutatók és a program menedzselését felvállaló üzletemberek a tulajdonosai annak a pécsi Nád MPS-H Kft.-nek, amely országos termelőrendszert kíván kiépíteni saját nemesítésű energianád termesztésére és hasznosítására alapozva. Az évek óta csendben előkészített program hivatalosan jövő hét elején startol - tájékoztatta lapunkat Kiss Gábor, a társaság ügyvezetője. Ekkor kezdődik Bátonyterenyén, csaknem kétmilliárd forintos beruházásként egy 5500 négyzetméteres mikroszaporító üzem megépítése, amelynek őszre kell elkészülnie. Erre a termelőegységre azért van szükség, mert a nád nagy tömegben ezzel a technológiával (szövettenyésztéssel) szaporítható. Még egy hasonló üzemet szeretnének építeni (ennek most keresik a helyét), hogy elegendő szaporítóanyag legyen a tervek megvalósításához, amely évente 20-25 ezer hektárnyi mezőgazdasági terület bevonásával számol a következő évtizedben. A cég az ültetvények termésére minimum 20 évre szóló visszavásárlási kötelezettséget vállal a gazdáktól. A program az ígéretek szerint egy éven belül 1600-1800 főnek teremt közvetlen, és ennél is több gazdálkodónak közvetett munkát.
Kiss Gábor szerint a projektet állami támogatással szerették volna elindítanai, de ennek megszerzése nem járt sikerrel, miközben több külföldi befektető is felajánlotta részvételét. Információink szerint az érdeklődők között volt az amerikai tőkehátterű, hajdúsámsoni és marcali bioetanolüzem létesítését tavaly bejelentő Bio Tech-Energy Kft., de végül mással ütötték nyélbe a megállapodást. A program finanszírozójáról az ügyvezető annyit közölt: külföldi befektetőről van szó, akinek segítségével rövid időn belül országhatárokon túlra terjeszkednének. Szerinte az jelentett vonzerőt a piacon, hogy a "Tatai" energianád versenyképes tüzelőanyagnak ígérkezik a fosszilis energiahordozókkal szemben. Az eddigi vizsgálatok szerint ugyanis 20 tonna növény fűtőértéke 12 tonna jó minőségű szénnel, nyolcezer liter olajjal, vagy 8900 köbméter földgázzal egyenértékű - állítja az ügyvezető.
A program a dísznövényként ismert kínai nád nemesített fajtáján a Miscanthus sinensis "Tatai" nevű növényen alapul, amit egy évtizedes, államilag is támogatott munkával hozott létre Marosvölgyi Béla professzor, tanszékvezető egyetemi tanár. A professzor - aki résztulajdonosa a Nád MPS-H Kft.-nek - szerint az alapfajtával évek óta több országban is kísérleteznek kutatók, de tudomása szerint máshol még nem sikerült a "Tataihoz" hasonló fagy- és szárazságtűrő fajtát kinemesíteni. Egy évvel ezelőtt védették le az eddig két kísérleti telepen termesztett tatai nádat, amelyet az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet már korábban bejegyzett államilag elismert önálló fajtaként. A magyar nemesítésű nád hosszú, 20 éves élettartamú, kis tápanyagigényű növény. A telepítését követően három éven belül eléri a maximális, hektáronkénti 25-35 tonnányi terméshozamot. Nem gyomosodik, kórokozója, kártevője jelenleg nincs - állítják a projektben résztvevő kutatók. A palántázása, aratása és tömörítése a mezőgazdaságban már használatos munkagépekkel végezhető. A bálázott nádat vagy közvetlenül az erőművekbe lehet szállítani, készíthető belőle brikett és pellet is. A megtermelt energianád nagyüzemi szinten, erőművekben is felhasználható, akár önálló, akár fa-, akár fosszilis energiahordozóval való együtt-tüzelés esetén is.
