Az SZDSZ versenyt akar
A szocialista típusú egészségügyi rendszernek nincs jövője: finanszírozhatatlan és nem szolgálja a betegek érdekeit - hangoztatta Kóka János, az SZDSZ elnöke a párt egészségügyi és gazdasági tanácsának együttes ülése utáni tájékoztatóján. A pártelnök a Molnár Lajos lemondásával megüresedett egészségügyi miniszteri posztra legesélyesebbként emlegetett Horváth Ágnes államtitkárral az oldalán jelentette ki: sikeres volt a reform első, az ellátórendszer racionalizálását jelentő szakasza. A rendszerváltás óta először kerültek egyensúlyba a társadalombiztosítás bevételei és kiadásai: az első negyedévben többlettel zártak. A második, az elsőhöz hasonlóan konfliktusos szakaszt jelentené a több-biztosítós modell.
Kóka igyekezett már előre tompítani a társadalmi feszültségeket: szolidáris, biztonságos, a betegekért versengő, a szakdolgozóit megbecsülő rendszert szeretnének; a biztosítók pedig nem válogathatnának a betegek között - nem lesz tehát szegény és gazdag egészségügyi ellátás.
A több-biztosítós modell bevezetéséről a szakmai egyeztetések már megkezdődtek; Kóka lapunk kérdésére (a koalíció feltétele-e a 2008. januári bevezetés), kitérően válaszolt: alig négy hónapjuk van a koalíciós partnerrel való megegyezésre annak érdekében, hogy ősszel benyújthassák a parlamentnek a javaslatot, majd jövő januártól piacosíthassák a rendszert.
Az átállás - persze, ha az MSZP is támogatná - már az új szakminiszterre várna. Noha az SZDSZ a mielőbbi jelölésben érdekelt, Kóka szavai szerint egyelőre nincs az asztalon személyi javaslat - még tárgyal a jelöltekkel, majd javaslatát az ügyvivői testület (üt) elé terjeszti. Az üt tegnap este megkezdte az egyeztetést az utódlásról.
A lapunk által megkérdezett ügyvivők többsége Horváth Ágnes miniszteri kinevezését pártolja - Horváth államtitkári tisztségét pedig az SZDSZ egészségügyi programjának egyik kidolgozója, Mihályi Péter közgazdász, Radnai Zoltán, a Szent Imre-Szent László Kórház közös igazgatója, esetleg a Fodor Gábor által favorizált Ungár Klára tölthetné be. A Horváth-Radnai páros mellett lobbizik többek között Demszky Gábor főpolgármester, aki lapunknak ezt azzal indokolta: a folytonosság érdekében olyan emberekre van szükség, akik elkötelezettek a megkezdett reform iránt, és belülről ismerik a folyamatokat. A minisztercsere egyúttal "konszolidációra és stílusváltásra" is lehetőséget nyújt, amire a főpolgármester-ügyvivő szerint mindenképpen szükség van. Demszky Molnárnál higgadtabb személyiségnek tartja Horváth Ágnest, akitől azt reméli, elődjénél alaposabb, nyugodtabb munkát végezne miniszterként. (Demszky a Molnár által túlfeszített tempónak tudja be azt, hogy a főváros a mai napig nem tudja, hogy az orvosok végkielégítéséhez meglesz-e az ígért állami támogatás.)
Az ügyvivői testület hamarosan dönthet Fodor Gábor sorsáról is. Az "örök ellenzéki" Fodor a környezetvédelmi miniszteri poszton válthatja Persányi Miklóst - ha meg tudnak állapodni Kóka Jánossal. A Népszabadság értesülése szerint Fodor elvállalja a miniszterséget - de csak feltételekkel. A döntést, úgy tűnik, halogatják, részben azért, mert Fodor számára meglehetősen kínos a történet. A más, szóba kerülhető tisztségek közül a párt országos tanácsának elnöki posztja súlytalan, a frakcióvezetőségre pedig egyrészt esélytelen (ellentétben Eörsi Mátyással, akiről pénteken szavaz a képviselőcsoport), másrészt e poszton az ellenzékkel szemben arra kényszerülne, hogy folyamatosan Kókát védje. A kormánytagság sem egyszerű: Fodor a rendészettől megtisztított igazságügyi tárcát preferálná - viszont nem várná ki, amíg esetleg átalakítják a kormányt. A környezetvédelmi tárca pedig a kormányon belül súlytalan - úgy tudjuk, a minisztérium kormányon belüli súlyának növelését szabta feltételül.
Fodor nehéz helyzetben van. Ha két év múlva ismét ringbe szállna a pártelnökségért, amit sokan valószínűsítenek, akkor Kókától tartania kell a távolságot, miközben együtt is kell működniük. Ugyanakkor azt is demonstrálni kívánja, hogy nélküle, illetve ellenében egy lépést sem tehetnek Kókáék.
