Roham még nincs, de mind többen gyűjtik össze a húsz vizitdíjnyugtát. Ezután a húsz igazoló szelvény ellenében a jegyzőtől visszajárnak a további vizitdíjak. (Külön számítják a szakorvosi, illetve a háziorvosi háromszáz forintokat.) Minden önkormányzatnak legalább havi egy napot ki kell jelölnie, amikor kifizeti a visszajáró pénzt. Az igényt szóban és írásban is lehet jelezni - egyelőre ez a rend. Arról, hogy változik-e, az Alkotmánybíróság dönthet.

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos jogsértőnek tartja ugyanis a visszaigénylés módját. Aggasztja, hogy a jegyzőnél kell visszakérni a vizitdíjat, aki a nyugták alapján megtudja, ki, hányszor, milyen orvosnál járt.

- Mi köze van a jegyzőnek ahhoz, hogy orvosnál járt valaki? Még ha a pontos diagnózis nincs is a nyugtán, az intézmény neve, akár a szakrendelő is fel van tüntetve. De önmagában abból a tényből is, hogy valaki hússzor volt az orvosnál, kikövetkeztethető, hogy gyengébb az egészségi állapota, amihez szintén semmi köze a jegyzőnek - mondja az adatvédelmi biztos, aki szerint senki sem igazolta, hogy az egészségügyi rendszeren belül mindenki alkalmatlan lenne a visszatérítésre, így érthetetlen, miért nem lehet ezt ott megoldani.

Nemcsak Péterfalvinak vannak fenntartásai. Halmai Gábor alkotmányjogász szerint is olyan megoldást kell találni, hogy a jegyző számára ne derüljön ki, az illetőnek milyen betegsége van. Az ilyen információk nem kerülhetnek ki az egészségügyi ellátórendszerből. Még akkor sem, ha a jegyzők is számos személyes adatot kezelnek, s a hivatali titoktartás őket is köti.

A rendszer kidolgozói szerint viszont az egészségbiztosító nem köthető össze a befizetésekkel, egy nyugta akár egy sor vizsgálatra följogosíthat, így képtelenek kimutatni, mikor lépi át valaki a határt.

A vizitdíj bevezetése óta 15 százalékkal csökkent a betegforgalom, ami jelzi: jobban meggondolják az emberek az orvoshoz fordulást. (A mentesített csoportokon kívül beutalóval mindenkinek 300 forint a vizitdíj, ami egy napon, egy intézményben valamennyi szakrendelés igénybevételére jogosít. Ha valakit az adott intézményből továbbküldenek, a következő helyen újra fizetnie kell.)

Napokon belül várható, hogy változik a rendszer, főként a mentességet élvezők körét, illetve a szintén ingyenes sürgősségi esetcsoport definícióját érinthetik a módosítások. Közben befejezte munkáját a vizitdíj munkabizottság. A szakértők többek között ismét javasolták a szaktárcának, hogy az ágazati dolgozók jussanak valamiféle kedvezményhez, a kúraszerű ellátásokban részesülők pedig mentesüljenek a napidíj alól, a több napig tartó vizsgálatokért emellett legyen elég egyszer fizetni. Felmerül a daganatos betegek kórházi ápolási napidíjának eltörlése, a cukorbetegek orvoshoz fordulásának újraszabályozása, a munkavégzés során elszenvedett sérülések miatti vizit ingyenessé tétele, illetve, hogy a 18 évnél fiatalabbak differenciáltan ugyan, de mégiscsak fizessenek az orvosi látogatásért.

A vizit- és kórházi napidíj február 15-i bevezetése óta az intézmények hatvan százalékánál csökkent a járóbeteg-forgalom, átlagosan tíz-tizenöt százalékkal kevesebben fordulnak orvoshoz. A fekvő betegeknél viszont nem érezhető változás - derült ki a Magyar Kórházszövetség felméréséből. A díjakkal egyébként a súlyponti kórházak mintegy 6-10 millió, míg a területi ellátóhelyek 4-6 millió forintnyi havi bevételre számítanak, ami a kórházi bevételek egy-másfél százaléka. A kétféle díj bevezetését a betegek "jobban fogadták", mint az intézmények munkatársai. Utóbbiak 35 százaléka, míg a betegek 40 százaléka vette tudomásul a díjfizetést, a "megértéssel fogadta" kategória esetében azonban fordult az arány: a betegek 16, míg az ellátóintézményekben dolgozók 22 százaléka fogadta el az új szabályozást. (K. J. V.)