Göncz Kinga a Figyelőnek azt hangsúlyozta: a közös európai energiapolitika nem azonos a tervezett Nabuccóval. Az unió 27 tagállamának ma 27-féle energiapolitikája van, különböző forrásokkal, eltérő lobbiérdekekkel. A Nabucco-tervet 2002-ben írták alá, de eddig nem sok minden történt az ügyben.

A magyar külügyminiszter néhány hét múlva a Nabucco egyik lehetséges gázbeszállítójaként emlegetett Azerbajdzsánba utazik. Göncz szerint ugyanakkor számos tisztázatlan kérdés adódik Türkmenisztán, Kazahszán és főleg Irán kapcsán. Az Ausztria és Törökország között tervezett, 3300 kilométeres Nabucco gázvezeték Közép-Ázsiából és a Kaszpi-tenger körzetéből szállítana gázt Közép- és Nyugat-Európa irányába. A Nabucco építési költségét mintegy 4,6 milliárd euróra teszik, s a vezeték 2011-ben kezdene üzemelni - írta az MTI.

Göncz Kinga a Figyelőnek adott interjúban azt is elmondta: 2012-ig valamilyen megoldást kell találni, mert több gázra lesz szükség, mint amennyi most elérhető. Ma még ugyanakkor nem tudni, hogy a Nabucco és az orosz érdekeltségű Kék áramlat gázvezeték kizárja-e egymást, ahogy a Kék áramlat nyomvonala sem dőlt még el.

A közös európai energiapolitika hiányában egyet értett a külügyminiszterrel Németh Zsolt. Az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke a Magyar Narancsnak azt mondta, hogy ez a tény némi mentséget ad Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek is.

Az ellenzéki politikus szerint a beszerzési források és szállítási útvonalak bővítésével lehet csökkenteni Európa és Magyarország függőségét az orosz gáztól. A Nabucco-projekt kapcsán emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban már átadták a Baku-Azerbajdzsán- Grúzia gázvezeték Törökországot is érintő első szakaszát. Németh szerint Gyurcsány "leértékeli a Nabuccót" s "azt próbálja eladni, hogy a rivális orosz gázvezeték, a Kék áramlat már Szegednél van".

Németh Zsolt bírálta a nagy német monopóliumokat is, mert azok védik németországi piacaikat, oda az orosz tőkét nem engedik be, viszont közép-, és kelet-európai eszközeiket odaadják oroszországi beruházások reményében. Példaként említette, ahogy az E.ON Ruhrgas átadta Mol tulajdonrészét, illetve, ahogy a Deutsche Telekom a Matáv tulajdonrészeit átadhatja orosz befektetőknek.

Orbán: Semmilyen erőközpontnak sem szabad felajánlkozni

Európai és magyar érdek, hogy az EU mind a négy nagyobb energiabeszerzési forrást bekapcsolja a saját gazdasági életébe. Három ezek közül már elérhető, a közép-ázsiai terület van hátra - fejtette ki Orbán Viktor csütörtökön, Brüszszelben. A Fidesz elnöke, az Európai Néppárt (EPP) alelnöke arra az európai fórumra volt hivatalos, amelyen Edmund Stoiber bajor kormányfő és Joseph Daul, az EPP európai parlamenti frakcióvezetője is részt vett.

Orbán szerint nem haragudni kell az oroszokra, hanem egyszerűen reagálni arra a helyzetre, hogy Oroszország a világpolitika egyik legfontosabb szereplője, energiatartalékai révén felértékelődik, és ennek tudatában is van. Gazdasági rendszere is másképp épül fel, mint az európai államoké, s időnként politikai célokra használja gazdasági befolyását. Példaként említette Ukrajnát, Fehéroroszországot és Litvániát. - Az a benyomás alakul ki, hogy Magyarországon sem minden az oroszok akaratától függetlenül történik - mondta.

Lapunk kérdésére, miszerint az EU által is támogatott Nabucco vezeték - amelyet a Fidesz előnyben részesít az orosz Kék áramlattal szemben - sem mentes orosz befolyástól, Kazahsztán Moszkva nyomására hátrált ki belőle, Orbán azt mondta: "a győzelemre kell gondolni, nem pedig arra, hogy a bíró a másik fél kezét emeli a magasba". A Fidesz első embere - utalva a Gyurcsány-kormány szerinte túl szoros viszonyára Moszkvával - úgy vélte: a választók gondoskodhatnak róla, hogy olyanokat támogassanak, "akik semmilyen erőközpontnak nem ajánlkoznak fel." (Brüsszeli tudósítónktól)