Eco: A jövő az értelmiségen múlik
Eco járt már Magyarországon, de először lép a nyilvánosság elé. Ahogy először vendégeskedik Budapesten Kanada irodalma és könyvkiadása is. Noha a kanadai-magyar kapcsolatok régebbiek és érzelmileg mélyek: Robert Hage nagykövet köszöntőjében megemlékezett 1957-ről, amikor a tengerentúli ország több mint negyvenezer magyar menekültet fogadott be. A tegnap délután azonban Ecóé volt. Magyar fordítói közül Barna Imrével, az Európa Könyvkiadó vezetőjével beszélgetett a pódiumon. Elmondta, inkább tudományos embernek tartja magát, mint írónak, mert a szépírói munkát nem tartja foglalkozásnak. Ha azzá válik, rabszolgaság lesz belőle. Eco nem szereti azt az európai szokást, hogy az írókat orákulumnak tekintik, és minden közérdeklődésre számot tartó eseményről megkérdezik őket, vagy felhívásokat íratnak alá velük. Neki ez nem feladata. Habár néha kivételt kell tenni, mint például a szudáni vérengzés esetében... Az értelmiség hivatását az író-tudós abban látja, hogy mondjon valamit arról, hogyan kellene csinálni a jövőt. Mármint nem személy szerint a magáét, hanem az emberiségét. Eco kedvtelve beszélt a fordítás nehézségeiről, a regényírás technikájáról és arról, íróként nem olasznak, hanem európainak, elsősorban közép-európainak tartja magát. Az ünnepélyes nyitóceremónia része volt, hogy Demszky Gábor főpolgármester átadta a Budapest Nagydíjat az írónak, akinek legújabb regénye, a Loana királynő titokzatos tüze ebből az alkalomból jelent meg magyarul. A magyar pályatársak közül Esterházy Péter köszöntötte a kitüntetettet.
A könyvfesztivál gazdag mai programjában érdekesnek ígérkezik az 1956-tal kapcsolatos teljes sajtóanyag, illetve a magyar autógyártás száz évéről szóló CD-ROM bemutatója; a Kossuth Kiadó hangoskönyv-újdonságainak szemléje; Háy János új regénye, A gyerek bemutatása. Különleges könyvet ígér lapunk kiadójának Monarchia útikalauz című, gazdagon illusztrált kultúrhistóriai kötete is, amelyet ugyancsak ma kora délután mutatnak be a szerzők és szerkesztők. A dedikálóasztaloknál újra föltűnik Umberto Eco, továbbá találkozhatunk Markó Bélával és Mircea Dinescuval, valamint Kiss Dénessel, Vámos Miklóssal és Háy Jánossal is.
