– Milyen célok vezették a városatyákat és a Cseh Olimpiai Bizottság tagjait, hogy megpályázzák a rendezési jogot?

– Meggyőződésünk szerint a rendszerváltás utáni Csehország képes ilyen kiemelkedő jelentőségű esemény lebonyolítására. Ahol már rendeztek nyári játékokat, ott lényegesen javult az élet minősége. Mi is ebben bízunk. Felkérésünkre a PriceWaterhouseCoopers alapos gazdasági, építészeti, környezetvédelmi, közlekedési és egyéb szempontokat figyelembe vevő elemzést készített.

– Milyen végkövetkeztetéssel?
–  A tanulmány szerint a költségek 130 milliárd koronára (1140 milliárd forintra – A szerk.) rúgnának, a bevétel pedig legalább tízmilliárddal lenne több, nem beszélve az egyéb, pénzben alig kifejezhető, hosszabb távú haszonról.

– A neves cseh közéleti személyiségek és városatyák lelkesedése azonban szöges ellentétben áll a közvélemény többségével, amely nagyzási hóbortnak tartja a terveket. London példájára hivatkoznak, ahol a 2012-es olimpia költségeit kezdetben ötmilliárd fontra becsülték, most viszont már kilencmilliárdot emlegetnek.

– Londonban a biztonsági intézkedések költségei növekedtek, ezekkel mi kezdettől fogva számolunk. A másik tételt néhány városrész felújítása képezi, amely ugyan összefügg a rendezvénnyel, de nem a nyári játékok költségvetését terheli. Természetesen nem lehet kizárni becsült költségeink bizonyos mértékű növekedését. Nem akarjuk külsőségekben lepipálni az eddigi színhelyeket. Jól szervezett, de szerény játékokat képzelünk el. Csak olyan létesítményeket építenénk, amelyeket az olimpia után is használni lehet. A Letnany városrészbe tervezett olimpiai stadion és csarnok az ott épülő vásárkomplexum része lesz, az olimpiai falu egyetemi kampusszá alakul, az újságírók számára létesített szálláshelyeket pedig lakásokká alakítjuk át, ahova fiatal családok költözhetnek. A bővített és korszerűsített metróvonalak, a fővárosi körgyűrű és a megújított vasúthálózat, valamint az utak is a lakosságot szolgálják majd.

– Csehországi olimpiában gondolkodnak?

– A tamáskodók szerint a tervezett 130 milliárdot nem tudja súlyos kockázatok nélkül előteremteni a jelentős adósságokat felhalmozott állam, ahogy a hasonló gondokkal küszködő fővárosi önkormányzat sem, a magántőke viszont aligha ad pénzt ráfizetéses vállalkozásra.

– Erről még korai beszélni. Az viszont tény, hogy fővárosi, állami és magánforrásokból finanszíroznánk az építkezéseket, s jelentős anyagi támogatást nyújtana a NOB is. A dotáció és a beruházások aránya csak a részletes tervek elkészítése után dől el. Kedvező jel viszont a hazai és a külföldi magánbefektetők komoly érdeklődése.

– Budapest is mérlegeli, hogy megpályázza a nyári játékok rendezési jogát.
– Tudtommal néhány évvel ezelőtt ugyanaz a cég végzett elemzéseket a magyar fővárosban, amely most a mi megrendelésünkre készített hatástanulmányt. Értesüléseim szerint annak idején elsősorban a közlekedési gondok és a korszerűsítésre fordítandó nagy összegek miatt tartotta veszteségesnek a budapesti olimpiát. Ha Budapest beszállna, akkor magyar partnereinkkel is készek vagyunk nemes versengésben megmérkőzni, hiszen a pályázattal mindannyian lényeges jövőképet képviselünk.

– Ha nem csökken az ellenkezők száma, akkor az olimpiai pályázat ügyében akár népszavazást is hirdetnének?
– Nem vagyunk hívei a referendumnak, mert a nemes ügy egykönnyen politikai színezetű csatává fajulhatna.

– Milyen lépések következnek?
 – Szeptemberben a főpolgármester és a Cseh Olimpiai Bizottság elnöke hivatalos levélben tájékoztatja a NOB-ot, hogy megpályázzuk a 2016-os rendezési jogot. Egyúttal megkezdjük a népszerűsítő tevékenységünket, amelyben kifejtjük, milyen hasznot hozna Prágának és Csehországnak az olimpia, amelynek megrendezésére igazán 2020-ban lehet esélyünk.

Tomás Petera: Ahol már rendeztek nyári játékokat, ott lényegesen javult az élet minõsége