A jelentkezők között az utóbbi években egyre kisebb a korábban érettségit szerzettek aránya: 2002-ben még 44 százalékuk, az idén már csak 34,5 százalékuk szerezte meg matúráját még a felvételi évét megelőzően.
A számok tehát arra engednek kö-vetkeztetni, hogy a jelentkezők száma elsősorban azért csökken, mert kezdenek „elfogyni” azok, akik korábban nem jutottak be egyik felsőoktatási intézménybe sem, és most újra próbálkoznak.

Ami egyébként nem is csoda, tekintve, hogy évente 75-80 ezer diák érettségizik nappali tagozaton, és az összes érettségiző száma is alig haladja meg a 95 ezret (ennél persze pár tízezerrel többen tesznek érettségit, de ők épp az újra-próbálkozók, vagy az előrehozott vizsgázók), az egyetemekre és a főiskolákra viszont az elmúlt években rendre százezer fölötti létszámban vettek föl új hallgatókat.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) alelnöke, Nagy Zoltán szerint azonban ezen túlmenően a tandíj bevezetése is szerepet játszhat abban, hogy az idén kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba. A HÖOK szerint a tandíj miatt elsősorban a szegényebb diákok esnek el a felsőoktatástól: erre utal, hogy míg tavaly 103 ezren jelentkeztek államilag támogatott képzésre, az idén már csak 87 ezren.
– Markáns változás az idén, hogy 62 ezerről 56 ezerre csökkent az államilag támogatott férőhelyek száma, amelyekben ráadásul már nem is teljesen ingyenes a képzés – fogalmazott. Emlékeztetett: a HÖOK már tavaly jelezte, hogy a fejlesztési rész-hozzájárulás bevezetése miatt csökkeni fog a jelentkezők száma, hiszen a tandíj bevezetése ezt eredményezte Ausztriában is.

A csökkenésnek szerinte további okai is lehetnek. Az uniós csatlakozás óta többen mennek külföldre tanulni (Ausztriába például évente körülbelül ötszázan). Másrészt az államilag támogatott férőhelyek eloszlása is megváltozott: a bölcsészképzésre fölvehetők számát jelentősen csökkentette a kormány, a diákok pedig ezt „lekövetve” kevesebben is jelentkeztek erre a szakterületre – mutat rá Nagy Zoltán. Megjegyezte: nem valószínű, hogy ezek a diákok helyette műszaki képzésre jelentkeztek.

– A lényeg persze nem az, hogy minden érettségiző diplomát szerez-zen – szögezi le Nagy Zoltán, hanem az, hogy azok, akik továbbtanulnak, olyan helyre kerüljenek be, ahol a munkaerő-piacon hasznosítható ké-pesítést tudnak szerezni. A diákok azonban még mindig a „homályba” jelentkeznek, hiszen még mindig nincsenek megbízható adatok a piacképes diplomákról – fogalmazott a HÖOK alelnöke. A pályakövetést ugyan az idén előírta a tárca az egyetemeknek és a főiskoláknak, az adatok közzétételét azonban nem. Ráadásul a valós elhelyezkedés adatai csak több év múlva lesznek ténylegesen hasznosíthatók.

Nagy Zoltán szerint a kevesebb jelentkező eredményezi majd azt is, hogy gyengébb teljesítményű hallgatók kerülnek be a felsőoktatásba. Persze a 78 pontos minimális ponthatárt továbbra is mindenkinek teljesítenie kell. Kevesebb jelentkező közül ráadásul kevesebbet vesznek majd föl – valószínűsíti a fejleménye-ket Nagy Zoltán, aki szerint ez az egyetemeket és a főiskolákat gazdasági szempontból hozhatja majd nehéz helyzetbe. Kevesebb hallgató ugyanis kevesebb állami támogatást, illetve költségtérítést is jelent egy-ben.

Molnár Károly, a Magyar Rektori Konferencia elnöke, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora a felsőfokú szakképzés-ben látja a menekülő útvonalat. – Azok az intézmények, amelyek az idén kevesebb hallgatót tudnak föl-venni, nyithatnak a felsőfokú szakképzés felé. Az idén erre a munkaerőpiac által keresett képzési formára tavalyhoz képest többen is jelentkeztek – mutat rá.

Az 56 ezer támogatott főből 12 ezren felsőfokú szakképzésre mehetnek. Korábban azonban érdeklődés hiányában sosem sikerült feltölteni a felsőfokú szakképzés keretszámait, így lehetőség volt a helyeket alapképzésre átcsoportosítani. A minisztérium azonban az idén erre nem ad majd lehetőséget. – Ha nem töltik föl a felsőfokú szakképzés keretszámait az intézmények, akkor nem lesz 56 ezer államilag támogatott hallgató – véli Molnár Károly.

A rektor szerint egyébként inkább a demográfiai adatokkal magyarázható a jelentkezők számának csökkenése. Azt nem tartja valószínűnek, hogy a tandíj riasztotta volna el a leendő hallgatókat.  Azt mondja: a hozzájárulás mértéke nem olyan magas(évi 105 ezer forint), ráadásul a hátrányos helyzetűek és a jól tanulók ösztöndíjat is kaphatnak.