Tavaly a kínai kivitel (áruk és szolgáltatások) értéke 27 százalékkal 969 milliárd dollárra nőtt, Hongkongot nem számítva. Ezzel a növekedési ütemmel Kína felülmúlta az összes gazdaságilag jelentős ország exportbővülését.

Összességében a globális külkereskedelem 2006-ban 15 százalékkal 11,76 milliárd dollárra bővült. Ebben a hat év óta leggyorsabban növekedésben szerepet játszott a nyersolaj,- a fölgáz és a fémek árdrágulása is. Változatlan árakkal számolva 8 százalékos volt a külkereskedelem bővülése. A WTO az idei évben 3 százalékra lassuló külkereskedelmi bővülést vár.

Meghaladják az 1,2 ezer milliárd dollárt a devizatartalékok

A világ legnagyobb devizatartalékaival rendelkező Kínában a legújabb - március végi - adatok szerint a devizatartalékok értéke elérte az 1,2 ezer milliárd dollárt. Ez 37,4 százalékos emelkedés az egy évvel  korábbihoz képest. A devizatartalékok összetétele titok, megfigyelők 75 százalékát dollárban jegyzett eszközökben, főként amerikai  állampapírokban sejtik, a maradékot euróban, illetve egy kis hányadot jenben.

Kína devizatartalékai a szárnyaló külkereskedelem és az abban képződő óriási többlet, valamint az ugyancsak hatalmas külföldi beruházások nyomán havi több millió dollárral nőnek.

A kínai kormány márciusban bejelentette, hogy céget kívánnak  étrehozni a devizatartalékok egy részének jövedelmező befektetésére. Közgazdászok szerint erre a célra mintegy 200-400 milliárd dollárt különítenének el  a tartalékokból.

Kína után a világon Japán rendelkezik a legnagyobb devizakészletekkel: márciusi végén a japán devizatartalékok elérték a 909 milliárd dollárt.

(forrás: MTI)