Bő esztendők, szűk keresztmetszetek
Az előző (a tavalyi évben befejeződött) periódushoz képest a háromszorosára nő az EU-ból érkező környezetügyi fejlesztési források mennyisége: a következő hét évben a költségvetési pénzekkel együtt mintegy 2500 milliárd forintot lehet környezetvédelmi beruházásokra fordítani. Hogy ez sok-e vagy kevés, azt pusztán a számok alapján nehéz eldönteni, az viszont tény, hogy az ország környezeti állapotának javítására akár a fenti összeg tízszeresét is el lehetne költeni.
A pénz a korábbi évek gyakorlatának megfelelően pályázati úton jut majd el az érintettekhez. Különbség viszont, hogy a pénzosztók igyekeznek jobban megszervezni a tájékoztatást. Ennek részeként Budapest mellett Székesfehérváron, Pécsett, Szegeden, Győrben, Debrecenben és Miskolcon tartottak, illetve tartanak tájékoztatókat a potenciális pályázóknak, az eddigi tapasztalatok alapján meghökkentően nagy érdeklődés mellett. A pályáztatást pedig megpróbálják leegyszerűsíteni, hogy ne kelljen a legkisebb, esetleg csak néhány százezer forintos projekthez is külön pályázatíró céget vagy szakembert bérelni.
A teljes összegnek várhatóan a fele tartozik majd a környezetvédelmi tárca hatósugarába, a többi a gazdasági, illetve az agrárminisztérium kompetenciája. A rendelkezésre álló keretből a legtöbb pénzt (701 milliárd forintot) hagyományosan a szennyvíz-, a hulladék- és az ivóvízprogramokra szánják. A másik nagy "közösségi" célra, az árvízvédelmi és vízgazdálkodási feladatokra 380 milliárd forint jut. Azokon a területeken, ahol kisebb vállalkozások, önkormányzati intézmények, például óvodák és iskolák, esetleg magánszemélyek is a támogatottak közé kerülhetnek, lényegesen soványabbak a pénzeszsákok. A megújuló energiahordozók használatára 52 milliárd, a hatékonyabb energiafelhasználásra 42 milliárd, a fenntartható termelési és fogyasztási szokások erősítésére 38 milliárd, a természetvédelmi feladatokra 37 milliárd forint áll rendelkezésre. Talán ennél is aggasztóbb, hogy a támogatási hányadot a kiírók 20 százalékban szabták meg, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a pályázatírással, illetve a minősített kivitelezők alkalmazásával járó pluszköltség akár több is lehet, mint amennyi a pályázatból "bejön". Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos szerint az alacsony küszöböt egyrészt az uniós előírások indokolják, másrészt pedig az a kormányzati szándék, hogy a megtérülő beruházásoknál csak a "meg nem térülő" hányadot finanszírozzák közpénzből. Márpedig mondjuk egy napkollektor beszerelésénél a megtérülés kiszámítható, és az a támogatási mérték is, amely már vonzóvá teszi a beruházást.
Hogy jól számoltak-e az illetékesek, az hónapokon belül kiderül, az első pályázati kiírások ugyanis már ebben a negyedévben megjelennek. Az elbírálás várhatóan gyorsabb lesz a szokottnál: ezúttal egyszerűbbek a pályázatok, a bírálókat pedig - ügyintézői szintig bezárólag - anyagilag is érdekeltté tették a határidők betartásában.
