Pár évvel ezelőtt azt a életszakaszt éltem, amikor naponta 12-16 órát dolgoztam, és semmi másra nem jutott időm. Ma már tudom, önzőnek kell lennem, ha magamról van szó, mert csak így tudok másokra is figyelni - mondja Essősy Zsombor, aki elnyerte az Év fiatal menedzsere címet. Azt mondja, sikerének az a titka, hogy megtalálta az egyensúlyt a család és a munka között, fontossá vált számára a saját egészsége, a hatékony időbeosztás és az emberbarát vállalati kultúra híve lett.

Akkor hát kezdjük innen, hátulról, az emberbarát vállalati kultúrától. Essősy Zsombor cégéhez, a Magyar Pályázatkészítő Irodához (Mapi) nem könnyű bejutni, ott megmaradni, és nem is biztos, hogy rögtön jól érzi magát az új munkatárs. - Most tizenheten vagyunk a cégnél, magamat kivéve szinte már mindenkit ki akartam rúgni - mondja. - Általában 3-5 hónap után jött el az a pont, amikor úgy éreztem, nem megy együtt a munka, nincs meg a lendület, a teherbírás, a munkakedv, és a legeslegfontosabb, a bizalom. Aztán valahogy leküzdöttük a rossz beidegződéseket, s olyanok lettek, akikkel jó dolgozni, és akikre nyugodt szívvel delegálom a feladatokat, bízom bennük.

- Péntekenként masszőr jön hozzánk az irodába. Finanszírozzuk a kollégák fitneszbérletét, fizetjük a szoláriumot, sportpályát bérelünk, ahol focizhatnak, rendszeresen vendégül látjuk őket és családjukat - sorolja, miért jó nála dolgozni. - Nem engedem, hogy hétvégére bárki munkát vigyen haza, annak úgy sincs jó vége. A feladat többnyire nem készül el, a nyomasztó teher azonban mind a két napra rányomja a bélyegét. Itt kell megoldani. Hetente többször nyelvtanár jön a céghez, és európai uniós forrással támogatva tanítja a munkatársakat. Saját magunkat tréningezzük.

Egy-egy ilyen beszélgetés alatt bizonyára megkérdezte már kollégáit, mit tartanak erősségének és gyengeségének a mindennapokban - jegyzem meg. Elgondolkozik, aztán kezdi a jóval. - Emberségesen bánok velük, figyelek rájuk. Kritika pedig leginkább a vérmérsékletem miatt ér - mondja. - Hamar felcsattanok. Próbálom visszafogni magam, és az utóbbi években sokat fejlődtem ezen a téren, de nem tudok kifordulni önmagamból. Nem is akarok, mert az nem én lennék - nevet.

Helyettese az öccse, ám ennek a munkahely falai között kevés jelét látni. - Ahogy belépünk ide, kívül hagyjuk a magánéletet. Az imént húsz perce beszélgettünk, anélkül, hogy egy hang is esett volna a feladatokon kívül másról. Ha például édesanyámnál találkozunk, megpuszilom az öcsémet, itt ez eszembe sem jut - mondja. - Egyszer egy multinacionális vállalat megbízásáért versenyeztünk. Egy nagy nemzetközi tanácsadó cég volt a másik lehetséges nyertes. Azt kérdezte tőlem a leendő megbízó: mi lesz, ha elüt egy autó, ki hajtja végre a feladatot. Mondom, az öcsém. Megkaptuk a munkát.

Essősy Zsombor egyébként is szerencsés, hiszen a 2003-ban alapított pályázati tanácsadó cégének első ügyfele a Danone volt - a multinacionális vállalatot úgy szerezte meg, hogy nem volt referenciája vagy állami hátszele - állítja. A pályázaton sikerült elnyerni a megcélzott százmillió forintot, és az akkor még kétszemélyes vállalkozás megkezdte útját a siker felé. Mint mondja, az első fél évük azzal telt, hogy direkt marketing leveleket küldtek szét, megkeresték a régi ismerősöket, és várták az érdeklődőket. Megbízóik között olyan cégek vannak, mint a Flextronics, a Philip Morris, a Procter & Gamble, az Aegon Biztosító, a DHL vagy éppen a Zalakerámia.

Érdekesség, hogy a Mapi hét banknak működtet pályázati forró drótot, azaz mindegyik pénzintézetnek van egy saját száma, amit ha tárcsáz, Essősy Zsombor cégénél megcsörren a hozzá tartozó telefon, azt felveszi a felelős munkatárs, és azonnal válaszol a kérdésekre. A 100-200 millió forint feletti projekteket érintő pályázatok piacán a Mapinak 20-25 százalékos részesedése van, amivel vezető szerepet tölt be. A kis összegű támogatást igénylő pályázókkal nem foglalkoznak, nem fér bele az idejükbe. Ale Lajos egyéni vállalkozónak azonban szerencséje volt. A szimpatikus kőművesnek segíteni akart a Mapi egyik munkatársa, amire a főnöke felhatalmazását is megkapta. Az akkor húszmilliós árbevételű cég forgalma a sikeres pályázatnak köszönhetően mára a százmillió forintot is meghaladja - meséli Essősy Zsombor.

Kicsit hezitál, mielőtt válaszolna arra a kérdésemre, hány százalékos sikerdíjért dolgoznak. Majd mondja, 4-6,5 százalékért. Gyorsan hozzáteszi, ez egyáltalán nem magas a piacon, különösen azt nézve, hogy ebben nem csak a pályázat megírása van benne. - Hosszú távra gondolkozom. Vannak olyan szerződéseink is, amelyek több évre, akár hét esztendőre is szólnak. Ez azt jelenti, hogy végigkövetjük a projekt megvalósítását, készítjük a kötelező pénzügyi jelentéseket, egészen addig az ügyfél mellett vagyunk, amíg le nem telik a beruházás kötelező fenntartási ideje - magyarázza. Tavaly 178 millió forint forgalma volt a Mapinak, és várhatóan 35 millió forint nyereséget könyvelhet el. A cég először 2005-ben fordult pozitívba.

Hogy mit csinál a szabadidejében? Azt, amit sokan mások. Együtt van a családjával, a feleségével, két és fél és ötéves lányával, fut, konditerembe jár, fallabdázik, bicajozik, korcsolyázik, kertészkedik, filmeket néz, olvas. A maffiatörténetek a kedvencei. Hogy miért? Mert azokban is fontos az adott szó, a kapcsolati háló, a család és az összetartás. Épp, mint nálam - mondja.

Természetes kiválasztódás zajlik a piacon

Pihen és konszolidálódik a pályázatíró piac. A 2004-2006 közötti időszak uniós felhívásai már, a 2007- 2013-as periódusban várhatók pedig még nem adnak elég munkát, ezért számos vállalkozás lemorzsolódott az utóbbi időben, és a következő hónapok is próbára teszik őket. Az Új Magyarország fejlesztési tervhez kapcsolódó, már megjelent gazdaságfejlesztési uniós kiírások feltételei ugyanis olyannyira szigorúak, hogy nemcsak a pénzért versenybe szálló cégeket, hanem a pályázatírókat is sokkolták. Ráadásul az elérhető források összesen 350-400 komolyabb méretű beruházást támogatnak, amelyekért 5-6 ezer pályázatkészítő áll sorba. Két-három évvel ezelőtt gyakorlatilag bárkiből lehetett pályázatíró, aki képes volt kitölteni a formanyomtatványokat és össze tudott rakni egy egyszerű üzleti tervet. Amikor a nyertes megkapta a támogatást, kifizette a pályázatkészítő díját, és a kapcsolat lezárult. Utóbb azonban egyértelművé vált, aki sikeresen jön ki egy pályázatból, egyáltalán nem biztos, hogy élni is tud a támogatással. A megvalósításkor és az utána következő fenntartási időszakban ugyanis egyrészt pénzügyi beszámolókat kell készíteni, másrészt teljesíteni kell a szerzőségben leírt vállalásokat, különben akár a teljes elnyert összeget vissza kell fizetni. Nem véletlen, hogy új iparág, a pályázati válságmenedzsment van születőben, illetve kezd változni a kifizetések rendje: a pályázatíró olyan ütemben jut hozzá a 2-8 százalékos sikerdíjához, ahogy a nyertes a támogatáshoz. Van már rá példa, hogy a pályázatírók és a pályázók közti együttműködés legalább a projekt megvalósításának időtartamáig, vagy még az utána kötelező fenntartás idejére is szól. A piac szereplői szerint az ilyen típusú projektmenedzsmenté a jövő. Azok a pályázatíró cégek, amelyek a formanyomtatványok beadásával megszerezhető fix díjra hajtanak, ki fognak szorulni a piacról, akárcsak azok, amelyek pusztán pályázatfigyelést végeztek. Azok maradhatnak talpon, akik komoly szakmai, humánerőforrás- és pénzügyi háttérrel rendelkezve csak pályázatírásra szakosodtak, másrészt a nagyon kis értékű, kevesebb mint húszmillió forint támogatásért induló pályázatok egyszemélyes írói. Azok, akik eddig csak kiegészítő tevékenységként űzték a pályázatírást, vélhetően felhagynak ezzel, a néhány főt foglalkoztató vállalkozásoknál pedig elbocsátások várhatók.

Essõsy Zsombor: Önzõnek kell lennem, ha magamról van szó, mert csak így tudok másokra is figyelni