Nem a pénzügyi farok csóválja a kutyát - mondta tegnap megnyugtatásul Simon Johnson, a Nemzetközi Valutaalap kutatási igazgatója a friss prognózisokat tartalmazó Világgazdasági kilátások című kiadvány washingtoni bemutatóján. Az IMF a hét végén tartja tavaszi ülésszakát, s a féléves gazdasági jelentés megjelentetését - a szokásoknak megfelelően - erre időzítette.

Bár a világgazdaság az idén és jövőre 4,9-4,9 százalékkal növekedhet, vagyis kissé lassabban, mint 2006-ban, amikor az iram kiugróan gyorsnak, 5,4 százalékosnak bizonyult, az öt százalék körüli, s belátható ideig fennmaradó ütem a hatvanas-hetvenes évek jó teljesítményére emlékeztet. Csakhogy - jegyezte meg Simon Johnson - a növekedés most sokkal kiegyensúlyozottabb, sokkal több ország profitál belőle a globalizáció révén. A kihívás abban rejlik, hogy ezt a jó helyzetet a világgazdaság megőrizze.

Az utóbbi hetek pénzpiaci zavarai persze újra felhívták a figyelmet arra, hogy a befektetői hangulat milyen gyorsan változhat, ám a makrogazdasági helyzet világszerte viszonylag egészségesnek tekinthető, így drámai fejleményekre nem kell számítani. Az amerikai ingatlanpiac visszaesésének a hatása is csupán korlátozott lehet, a világgazdaságra nézve nem hordoz magában súlyos veszélyeket.

Mégis, akadnak kockázatok. Az Egyesült Államokban esetleg a vártnál nagyobb lehet a visszaesés. A Bloomberg és a Los Angeles Times közös közvélemény-kutatása azt találta, hogy az amerikaiak többsége szerint egy éven belül receszszió lesz. Az IMF az őszi előrejelzéshez képest az amerikai növekedési kilátásokat fogta vissza leginkább, 0,7, illetve 0,4 százalékkal 2007-re és 2008-ra, így a prognózis most 2,2 és 2,8 százalék.

További kockázat, hogy a pénzügyi piacok túlságosan ingadozhatnak, s emiatt a feltörekvő országokból kivonnak befektetéseket. Növekedhet az inflációs nyomás, s a felgyülemlett feszültségek is okozhatnak riadalmakat a nemzetközi pénzügyi rendszerben, hacsak az országok nem tesznek meg mindent, hogy a kedvező körülmények közepette hajtsanak végre szerkezeti reformokat.

Az eurózónát illetően az IMF igen reménykedő: őszi számait felfelé igazította, s most erre az évre és jövőre egyaránt 2,3 százalékos növekedést vár. Ez persze kedvez az új tagoknak, amelyek beilleszkedésük révén gyorsan növekszenek - kivéve a fiskális kiigazításra kényszerülő Magyarországot, bár az előrejelzés kedvezőbb a kormányzaténál, hiszen az IMF erre az évre 2,8, 2008-ra pedig háromszázalékos GDP-bővülést jelez. A tizenkét új EU-tagországot, valamint Törökországot és Horvátországot magába fogadó "feltörekvő Európa" a tavalyi hat százalék után az idén 5,5 százalékkal bővülhet. A legfontosabb, hogy ezek az országok minimalizálják a nagy folyómérleg-hiányból és a gyors lakossági eladósodásból származó kockázatokat. A beáramló tőke és az uniós alapok finanszírozzák a deficiteket, de az országok sérülékenységét is növelik. A valutaalap azt ajánlja, hogy az euró bevezetését halogató Csehország, Lengyelország és Magyarország ne próbáljon meg letérni a reformok útjáról, mert a sikeres valutaövezeti csatlakozás a devizaadósság növekedésére is megoldás. Egyben felszólítja az érintett államokat a költségvetési kiadások csökkentésére, s a társadalom elöregedése miatt növekvő nyugdíj- és egészségügyi költségek kordában tartására.

Az előrejelzés szerint a magyar infláció az idén 6,4, jövőre 3,8 százalék lesz, a folyó fizetési mérleg hiánya pedig a GDP 5,7 százalékáról 4,8 százalékra apad 2008 végére.