A két ellenzéki párt a következő kérdéseket kívánta volna népszavazásra bocsátani: "Egyetért-e ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és a járóbeteg-szakellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen vizitdíjat fizetni?", illetve: "Egyetért-e ön azzal, hogy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen kórházi napidíjat fizetni?"

Az ülésen hosszas vita alakult ki, amelynek lényege úgy foglalható össze: a képviseleti vagy a közvetlen demokrácia intézményei élveznek-e elsőbbséget. A kormányoldal érvelése szerint ugyanis a jogalkotó, vagyis az Országgyűlés hatásköre a költségvetés elfogadása; az ellenzék megítélése szerint viszont ez a hatáskör elvonható, népszavazás útján. A két oldal ellentétesen értelmezi az AB vonatkozó döntéseit, amelyek leszűkítették a népszavazásra föltehető kérdések körét, kizárva ezek közül egyebek mellett a költségvetést érintő ügyeket. Az AB úgy foglalt állást, hogy a népszavazási kérdőív hitelesítése nem tagadható meg arra hivatkozva, hogy az a jövőbeni költségvetést érinti. A másik oldal álláspontja: egy, már bevezetett költségvetési intézményt nem lehet megszüntetni. A két, népszavazásra bocsátandó kérdés az OVB szemszögéből úgy hangzik: nulla forintban állapítja-e meg az Országgyűlés a jövő évi költségvetésben a vizitdíjból, illetve a kórházi napidíjakból befolyó összeget. A testület többségi álláspontja szerint mind a két kérdés az alkotmány burkolt módosítására vonatkozik, ráadásul a társadalombiztosítási alrendszerről van szó, amely az AB szerint is kiemelt jogi védelemben részesül.

Részt vett és felszólalt az OVB ülésén a Fidesz részéről Répássy Róbert, aki azt kérte a testülettől, hogy ne szegüljenek szembe az AB döntéseivel. A kormánypártiak érveléséből szerinte az következik, hogy ilyen alapon csak súlytalan kérdésekről lehetne referendumot tartani. Répássy az OVB határozatait a mai sajtótájékoztatójukig nem kívánta kommentálni.