- A szakszervezetek dolgozzanak ki közös nyugdíjreform-programot - ezzel a javaslattal élt tegnap a Munkástanácsok ügyvivője, Ladán Éva. Az ügyvivő lapunknak azt mondta: helyzet van, és Európában sehol nem fordulna elő, hogy az érdekvédelmi szervezetek nem fogalmazzák meg közös álláspontjukat arról, hogy a változtatások során mit tekintenek prioritásnak.

Ladán Éva szerint a nyugdíjrendszer átalakítása jó alkalom arra, hogy bővüljön a szolgálati időbe beszámítható tételek köre. Sokan túlóráznak - egy felmérés szerint az összes munkaidő 11 százaléka túlóra -, ezt azonban nem veszik figyelembe a nyugdíjidő megállapításánál.

Ez a munkaidőpiac fehérítését is szolgálná, mert regisztrálttá tenné a túlmunkát. Lényeges kérdés az ügyvivő szerint az is, hogy a munkások és a szakmunkások, akiknél általában 14 éves kortól számítják a szolgálati időt, 48 évet dolgoznak, amíg el nem érik a 62 éves nyugdíjkorhatárt. Az érintettek többször megfogalmazták már, hogy szerintük igazságtalan a rendszer, hiszen kora gyerekkoruktól végigdolgozzák az életüket, s nincs lehetőségük az előnyugdíjat választani. (Más munkakörökben ezt megtehetik, ha 38 évi munkaviszonyt igazolnak.)

Bejelentést tett a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma is: egészségpolitikai kerekasztal létrehozását kezdeményezi.

Az indítványt Szabó Endre elnök azzal indokolta, hogy a versenyképesség, a nyugdíjrendszer és az oktatás stratégiájáról meghirdetett kerekasztal-tárgyalások sorából kimaradt az egészségpolitika. Elmondta: kiállnak a szolidaritás elvét és gyakorlatát érvényesítő, modern feltételrendszerrel és struktúrával rendelkező, valódi biztosítóként működő, szigorú társadalmi ellenőrzés alatt álló egységes társadalombiztosítás fenntartása mellett. Szerintük a magánbiztosítóknak a kiegészítő, az általános biztosítási körben nem finanszírozható szolgáltatásokban lehet fontos szerepük.