Japán és Kína amellett, hogy stratégiai együttműködésre törekszik, egymásra van utalva (a kétoldalú kereskedelem az elmúlt tíz évben megnégyszereződött), de egyúttal tart is a másiktól. Kínában a japánoknak a második világháborús történelemhez való hozzáállását nem nézik jó szemmel. Rendre kifogásolják, ha politikusok felkeresik a Jaszukuni-szentélyt, amely többek között háborús bűnösöknek is emléket állít. Ugyancsak sok vita folyik a történelemtankönyvekről, a háború idején prostitúcióra kényszerített nőkről. A szigetország növekvő katonai aktivitásával kapcsolatban is komoly fenntartásokat táplálnak Pekingben, míg Japánt a kínai hadsereg átláthatatlan költségvetése aggasztja.

A két országnak területi vitája is van, a Kelet-kínai-tenger mindkét fél által igényelt területein ráadásul jelentős gázlelőhelyek vannak. A kínai Xinhua hírügynökség és a japán Jomiuri Simbun által közösen, egyetemisták körében az elmúlt hetekben készített felmérés szerint egyébként a japán és kínai diákok közel kilencven százaléka szeretne jobb kétoldalú kapcsolatot, de több mint ötven százalékuknak nem rokonszenves a másik ország.

A Szöult is útba ejtő Wen a média által "jégolvasztónak" nevezett látogatása egyébként azért van sikerre ítélve, mert a kényes kérdések - például a történelemé vagy Tajvané - Tokióban nem kerülnek elő. A két miniszterelnök szerdán "stratégiai és kölcsönösen gyümölcsöző" gazdasági-környezetvédelmi kooperációról állapodott meg. Kína a világ egyik legnagyobb üvegházhatást növelő szén-dioxid-kibocsátója, amelynek csökkentésében a japán technológia nagyon sokat segíthet. A kétoldalú kereskedelem meghaladja az évi kétszázmilliárd dollárt, Japán első számú kereskedelmi partnere pedig Kína. A látogatással kapcsolatos még az is, hogy szerdán Peking eltörölte a japán rizsre vonatkozó négyéves importtilalmát.

Phenjan bezár, ha megkapja a pénzét

Észak-Korea huszonnégy órán belül megkezdi jongbjoni atomreaktorának bezárását, amint megkapja a makaói Banco Delta pénzintézetben zárolt számláin lévő 24 millió dollárját - közölte szerdán Szöulban Bill Richardson volt amerikai ENSZ-nagykövet, aki háromnapos látogatást tett Észak-Koreában. Elmondása szerint a phenjani kormány, amint megkapja a pénzt, 24 órán belül visszahívja az országba a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőreit is, akik figyelemmel kísérhetik a jongbjoni műveleteket. Washington korábban azért kérte a számlák zárolását, mert szerinte az ott tartott betétek pénzmosásból származnak. A blokkolást azzal tudták elérni, hogy a Banco Deltát tilalmi listára helyezték, azt állítva, hogy együttműködik a pénz kifehérítésében. Észak-Korea e büntetőintézkedés miatt korábban meg is szakította a hatoldalú tárgyalásokat atomprogramja felszámolásáról. (Munkatársunktól)

Mosolydiplomácia Tokióban