Az MKP elnöke a Markant közvélemény-kutató intézet eljárása ellen emelt panaszt. Véleménye szerint nem volt joguk ahhoz, hogy a megkérdezett polgárok nemzetiségi hovatartozása iránt érdeklődjenek, mert  szerinte ez a tény védett személyi adatok közé tartozik. Mário Dobrovodsk– a neves intézet vezetője és több szlovák kollégája visszautasította Csáky feltételezéseit. Elmondásuk szerint számos esetben kíváncsiak a megkérdezett személyek nemzetiségi hovatartozására. Erre a kérdésre sem kötelező a válasz, de a legtöbben gond nélkül elmondják, hogy milyen nemzetiségűek. -- Ugyanakkor a felmérés mindig névtelen, a válaszadók nevét sosem közlik – tájákoztatott az igazgató. Veszelei Gyula adatvédelmi biztos szerint sem történt törvénysértés, mert a megkérdezettek szóbeli beleegyezése elég ahhoz, hogy válaszát a közvélemény-kutatók megfelelő keretek között felhasználhassák.

Csáky Pál azután fordult a pozsonyi főügyészhez, hogy a Markant reprezentatív felmérése alapján a szlovákiai magyarság 72,6 százaléka Bugárt Bélát választotta volna továbbra is az MKP elnökének, s mindössze 11,2 százalék óhajtott elnökváltást.

Csáky ma az újságírókat is felháborította, mert hivatalosan arra kérte őket, hogy mostantól ne tegyenek fel kényes kérdéseket Duray Miklósnak, aki tegnapi nyilatkozatával jelentős indulatokat gerjesztett a szlovák politikusok és megrökönyödést váltott ki a felvidéki magyarok  között. Az MKP stratégiai kérdésekkel foglalkozó alelnöke a Hospodárske noviny szlovák gazdasági napilapnak adott interjújában kijelentette, hogy kárpótolni kellene az 1945 és 1948 között ártatlanul meghurcolt szlovákiai magyarokat. További kérdésre pedig azt válaszolta, hogy neki nincs hazája. – Ilyen szamárságot politikustól már rég hallottam, hiszen az újságíró alapvető feladata, hogy felkészülten és bátran kérdezzen – nyilatkozta Martin M.Simecka neves szlovák publicista, a cseh Respekt társadalmi hetilap főszerkesztője.

Pozsony