Kulcsár nem tagadhatja meg vallomását Bácskai perében
Bácskai János, a maffiaellenes központ korábbi vezetőjének hivatalos személyként elkövetett bűnpártolás és gondatlanságból elkövetett államtitoksértés miatt indult büntetőperében három hete hallgatták volna meg tanúként Kulcsár Attilát a Fővárosi Ítélőtáblán. Kulcsár Attila ugyanakkor nem tett vallomást arra hivatkozva, hogyha a váddal kapcsolatosan nyilatkozik, akkor önmagát is bűncselekménnyel vádolja.
A táblabíróság akkor végzésében nem értett egyet Kulcsárral és kimondta: Kulcsár Attila nem tagadhatja meg a vallomástételt, de azokra a kérdésekre, amelyekre válaszolva önmagát terhelné bűncselekménnyel, nem kell válaszolnia. A döntés ellen a tanú fellebbezett, így került az LB elé az ügy.
Bácskai Jánost a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa már bűnösnek mondta ki, de a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla új eljárást rendelt el 2004 novemberében. A megismételt elsőfokú eljárást a Csongrád Megyei Bíróság Katonai Tanácsa folytatta le és 2006 februárjában nem jogerősen egy év - három évre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte Bácskai Jánost, valamint mellékbüntetésként döntött a vádlott lefokozásáról.
Az első fokú ítélet szerint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2003 júniusában vizsgálatot folytatott a Pannonplast Rt.-ben történt befolyásszerzéssel kapcsolatban a K and H Equities Rt.-nél. A brókercégnél különféle szabálytalanságokra utaló adatok merültek fel, ezért a felügyelet átfogó ellenőrzés indításáról döntött. Erről Kulcsár Attila tudomást szerzett, s mivel attól tartott, a vizsgálat felfedi illegális tranzakcióit, megkereste Bácskai Jánost. A brókercég befektetési üzletágának vezetője több alkalommal telefonon beszélt és személyesen találkozott a dandártábornokkal, s beszámolt neki a cégnél történt illegális tranzakciókról és sikkasztásról. Kulcsár Attila azt is elmondta, a bűncselekményekre a PSZÁF vizsgálata - mivel az okiratok jelentőségét felismerhetik - fényt deríthet. Kulcsár Attila arra kérte Bácskai Jánost, segítsen az iratokat kivonni a felügyeleti vizsgálat alól.
Az iratok szerint a dandártábornok Papp Csaba alezredest, az Országos Rendőr-főkapitányság Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságának munkatársát - a Kulcsár Attilától származó, bűncselekmény elkövetésére utaló információkat elhallgatva - arról tájékoztatta, hogy a K and H Equities Rt.-től iratok tűnhetnek el. Ezért célszerű, hogy azokat a rendőrség még a PSZÁF előtt beszerezze. A rendőrség munkatársai a brókercégtől megpróbálták az eredeti okiratokat elvinni, majd amikor megtudták, hogy a felügyelet csak másolatokat kaphat, ők is csak azokat kérték el. Az első fokú ítélet szerint a gondatlanságból elkövetett államtitoksértést Bácskai János azzal követte el, hogy 2003 júliusában minősített dokumentumot vitt haza, melyet íróasztalán felejtett, majd távozott az épületből; így lehetővé tette, hogy az államtitoknak minősülő iratok tartalmát arra jogosulatlan személyek is megismerjék. Bácskai János pere május 8-án folytatódik a Fővárosi Ítélőtáblán. (MTI)