A 21 éves futó bizonyított az idei birminghami fedett pályás Európa-bajnokságon: úgy lett ötödik 1500-on, hogy végig ott loholt, lökdösődött az élbolyban. Minden mozdulata arról vallott, hogy tele van ambícióval, önbizalommal, győzni akarással. Persze, Bene hozzászokott ahhoz, hogy elöl fusson: két-két magyar bajnoki címet nyert 1500-on és 5000-en. Nemzetközileg viszont még csak a junioroknál és az utánpótlás korúaknál bizonyított: háromszor volt aranyérmes mezeifutó Eb-n.

Bene azt mondja, hogy hazai erőpróbán már nem fejlődhet: ott rajt-cél győzelemre van ítélve. Az előrelépéshez az kell, hogy rendszeresen viaskodhasson a legjobbakkal. S Bene ebbéli kívánsága, úgy tetszik, teljesül: a közép- és hosszútávfutók elitjének menedzsere, a holland Jos Hermens megállapodást kötött vele. Az amszterdami szakember olimpiai, világ- és Európa-bajnok futók hadának versenynaptáráért "felel". Nála fut a legnagyobb sztárok egyike, az etióp Kenenisa Bekele is.

Hermens olyan versenyekre nevezi Benét, amelyeken javíthat egyéni csúcsain. Pénzt nem kap a menedzsertől, ám a többiek sem kapnak: azt mindenki maga keresi meg a viadalokon. Az atléta továbbra is klubjában, Fogarasi Sándornál edz.

Bene tudja, hogy szerződtetése nemcsak tehetségének és mentalitásának szól, hanem európaiságának is. Ezerötszáztól a maratoni távig aratnak az afrikai futók, s az európai szponzorok alig várják, hogy valaki az öreg kontinensről is felvegye velük a versenyt. Bene nem hisz abban, hogy az afrikaiaknak valamiféle genetikai előnyük lenne futásban. Szerinte minden a felkészüléstől, az orvosi háttértől és az okos versenyeztetéstől függ.

"Célom, hogy ott legyek a pekingi olimpián - említi a futó. - Aztán az is, hogy három-négy éven belül az ötezer méter magyar csúcsát levigyem tizenhárom perc alá. Aki annyi idő alatt lefutja a távot, annak nem lesz többé anyagi gondja. Sőt, az unokájának se."