A kezelésre váró gyűjtemény
Az OPNI nappali foglalkoztatója nem művészképző. Terápiás csoport, ahol külsős képzőművészek irányítása alatt rajzolni, festeni, korongozni, szőni tanulnak a betegek. Műveiket Tárt Kapu Galériájuk házi kiállításain mutatják be. A bezárás előtti utolsó kiállító az értelmi sérült Ritter Gábor, akinek különös rajzai rövidesen átkerülnek a Lipót híres, "klasszikus" képzőművészeti gyűjteményébe, melyet Plesznivy Edit, a Magyar Nemzeti Galéria muzeológusa húsz éve kezel és gyarapít. Meséli: a betegek munkáit az 1920-as években kezdte el gyűjteni Selig Árpád elmeorvos. Hobbiját a "sztárok" tették híressé: például Nemes-Lampérth József, Zorád Géza és Pál István, de több munkát őriznek a leghíresebb ápolttól, Gulácsy Lajostól is, aki 1932-ben ott halt meg a Lipóton.
A Selig-gyűjteményért most megindult a versengés. A Nyírő Gyula Kórház I. Pszichiátriai Osztályának vezető főorvosa, Kassai-Farkas Ákos szerint hozzájuk félig-meddig hazakerülnének a művek, hiszen Selig Árpád 1926-1930 között osztályvezetője, később igazgatója lett a Nyírőnek, ahová magával vitte a kollekciót. Úgy fogalmaz: ha ők lennének az új befogadók, művészetterápiás csoportjuk bővíthetné a kollekciót. Szakszerűen tárolnák a műveket, és ha ők nyernek, az anyagot továbbra is Plesznivy Edit kezeli majd.
A pécsi Janus Pannonius Múzeumban a főigazgató, Fabényi Júlia saját művészettörténész kollégáival közösen gondozná a gyűjteményt. Fabényi szerint ők az ideális gazdák: a múzeum külön épületében állandó kiállítást nyitnának az anyagból, és azonnali kutatásába kezdenének. Meggyőződése: a műveket a művészettörténet és a külvilág számára ők jobban tudnák prezentálni.
- Tőlünk csak azt kérdezték, adott esetben vállalnánk-e az anyag tárolását - mondja a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, Csorba Csilla, aki hozzáteszi: nem zárkóztak el. Ez viszont, úgy tűnik, kevés lesz a kiélezett versenyben, ugyanis a Magyar Tudományos Akadémia szintén komoly ajánlattal száll ringbe. Pléh Csaba főtitkárhelyettes szerint az Akadémia adná a megfelelő közeget a gyűjteménynek, amelynek a művészethez, a pszichológiához, a pszichiátriához legalább annyi köze van, mint a történészek munkájához. Ők is vállalják, hogy kiállítanák az anyag egy részét.
A Lipót házi múzeumát a kulturális minisztérium évekkel ezelőtt muzeális gyűjteménnyé nyilvánította, ezért most is csak olyan helyre kerülhet, amely e kategória kritériumrendszerének megfelel. Ahogy az OKM közgyűjteményi főosztályának vezetője, Vígh Annamária mondta: a két legfontosabb szempont a kutathatóság és az állagvédelem. Hangsúlyozta, hogy döntés még nincs, de hozzátette: a legtöbb esélye - az eredeti funkciók megőrzése miatt - feltehetően a Nyírő Gyula Kórháznak van.
Az OPNI főigazgatója, Nagy Zoltán tegnap tárgyalt egy jelentkezővel, aki Ferenczi Sándor pszichoanalitikus egykori villájában alapítana múzeumot a mozgalom magyarországi történetének, és oda fogadná be a gyűjteményt. Rajtuk kívül a főváros II. és a XII. kerülete is felajánlott egy-egy villaépületet a kollekciónak. Hogy ki dönt, arra Nagy Zoltán egyelőre nem tudott válaszolni. Ugyanis Molnár Lajos egészségügyi miniszter ragaszkodott hozzá, hogy a Selig-kincsek sorsáról személyesen határozzon.
