Új korszak, vagy Teherán blöffje?

Irán azt állítja, új korszakba lépett, képessé vált uránium-hasadóanyag (bombák, erőművek energiaforrása) ipari méretű dúsítására. A Nyugat megdöbbent - és kétkedik, hogy Teherán a szakértők által feltételezett ütemnél sokkal gyorsabban építi ki atomtechnológiáját.

A londoni Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS) szakértője ugyanakkor úgy véli, az ellentmondásos folyamat akár előmozdíthatja Irán és a Nyugat két fő tárgyalója, Ali Laridzsani és Javier Solana EU-főbiztos közti párbeszédet.

Solana tavaly ősszel atomenergia-segítséget, gazdasági együttműködést és biztonsági garanciákat ígért az irániaknak, akik akkor válaszra sem méltatták a nagyvonalú ajánlatcsomagot. Most, amikor az Iránra nehezedő gazdasági-politikai-katonai nyomás összehasonlíthatatlanul erősebb, mint egy fél éve, Teherán meggondolhatja magát, és komolyan megfontolja az együttműködést, a beilleszkedést a világ atomtechnológiát ellenőrző rendszereibe.

Ha azonban a technológia-áttörés híre mégis igaz, felgyorsulhatnak az Irán számára kellemetlen, veszélyes események is. Mindenekelőtt gyorsabban súlyosbíthatják az ENSZ-szankciókat, amelyekkel Iránt együttműködésre, atomipara ellenőrizhetőségére szorítanák rá. Ma már a második fokozatnál tartanak, és Irán pozíciói gyengülnek: már nemcsak a Nyugat, de eddigi pártfogói, Moszkva és Peking is hajlanak a szigorításra. És a nyugati szövetségi rendszer három óriás repülőgép-hordozója állomásozik a Perzsa (Arab)-öböl térségében.

Tegnap a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) két szakembere érkezett Iránba, hogy helyszíni ellenőrzést végezzen a natanzi urándúsítóban, ahol állítólag a berendezések fel vannak szerelve.

Az Egyesült Államok "rendkívül" aggódik a legújabb teheráni fejlemények miatt. Washington az atomtechnológia-vita tárgyalásos rendezését szorgalmazza, de az iráni atom-/rakétatechnológiai központokra mért katonai csapást sem zárja ki, ha a békés rendezési lehetőségek bezárulnának. Az iráni bejelentés növeli a "katonai út" veszélyét, mivel lerövidíti az időt, amely alatt Irán atomfegyverre tehet szert.

Oroszországban (amely Kínával együtt Irán gazdasági-katonai érdekalapú szövetségese) nő a kétkedés Iránnal szemben. Moszkva halogatja az általa épített iráni bushehri atomerőműbe az uránfűtőrudak szállítását. (Amerikai források szerint addig lehet csapást mérni Bushehrre, az atomfegyvergyártás másik technológiai ágára, a plutóniumtermelő, oroszok által épített nukleáris erőműre, amíg nincsenek ott az uránfűtőrudak.) Moszkva - figyelemre méltóan választva meg a helyet és az időpontot - negyedik generációs, korszerű légvédelmi rakétapajzsának (Sz-400-as elfogó rakétarendszer) első ütegét éppen az Iránnal szomszédos Örményországba telepíti. Ami nem feltétlenül bizalomépítő lépés Iránnal szemben.

Tegnap Moszkvában külügyminisztériumi közleményben vonták kétségbe, hogy Teherán technikai áttörést ért volna el. Irán a hét elején jelentette be, hogy megindult az ipari méretű urándúsítás, amelynek során 3000 gázcentrifugából álló lépcsőrendszert indítottak be. Ennyi centrifugával egy év alatt lehet előállítani egy atombombához szükséges, 6-8 kg dúsított (legalább 90 százaléknyi U-235 tartalmú) fémuránt.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.