Irak: véres évforduló

Irakban tömegtüntetésekkel emlékeztek az amerikai megszállás negyedik évfordulójára. 2003. április 9-én a bagdadi Fardus téren amerikai katonák és iraki civilek mintegy 150 fős csoportja ledöntötte Szaddám Huszein szobrát, s ezzel gyakorlatilag befejeződött a háború első szakasza, megszűnt az iraki hadsereg szervezett ellenállása.

A legnagyobb demonstrációra most nem a fővárosban, hanem az attól délre lévő, síita Nedzsefben került sor. Az iraki rendőrség szerint több tízezres tömeg gyűlt össze, amerikai katonai források légi felvételekre hivatkozva 5-7 ezer emberről beszéltek. A tüntetők "Igen, igen, Irak! Nem, nem Amerika!" kiáltásokkal, Muktada asz-Szadr hitszónokot éltetve vonultak Kufából a szomszédos Nedzsefbe. A radikális síita vezető előzőleg felhívást tett közzé, amelyben a szektás ellenségeskedés beszüntetésére, és az amerikaiakkal való egységes szembenállásra szólította fel híveit. Asz-Szadr hónapok óta ismeretlen helyen tartózkodik, egyes hírek szerint Iránba távozott, mert attól tart, hogy az amerikaiak Irakban megpróbálnák letartóztatni vagy megölni. A vezetése alatt álló Mahdi hadserege Divanija városában három napja nyílt csatában áll az amerikai erőkkel. Utóbbiak 39 milicista elfogásáról és több haláláról számoltak be, és azt állították, hogy a települést sikerült megtisztítani a lakosokat rettegésben tartó fegyveresektől.

A hét végén legkevesebb tíz amerikai halt meg Irakban. Szombaton Dijala tartományban egy robbanás végzett négy katonával, vasárnap Bagdadtól délre egy pokolgép három katonát ölt meg. A többiek tűzharcban, illetve aknavető-támadásokban vesztették életüket. Vasárnap Mahmudija kórházától ötven méterre robbant fel egy autóba rejtett, tüzérségi gránátokat is tartalmazó pokolgép. Tizenhét polgári személy meghalt, huszonhat megsebesült. Bagdadban több robbanásban legalább öt civil vesztette életét, további tizenhét gyilkosság áldozatát találták meg az utcákon. Kerbala mellett a sivatagban iraki rendőrök megfutamítottak egy feltehetően az al-Kaidához kapcsolódó csoportot, a lövöldözés után megtalálták hat, korábban elrabolt pásztor holttestét.

Katonanők két tűz között

Az Irakban és Afganisztánban bevetett amerikai katonák közül minden tizedik nő. A New York Times hétvégi magazinjának számítása szerint eddig már több mint 160 ezren fordultak meg a háborúkban, ahol elvben csak a harctámogató alakulatokban szolgálhatnak, ám Irakban és Afganisztánban éppen ezek a feladatok (például a közúti szállítás vagy a civil lakossággal való kapcsolattartás) a legveszélyesebbek. A változásokra jellemző, hogy Vietnamban összesen 7500 amerikai katonanő szolgált.

A nők valamivel a férfiakat meghaladó arányban szenvednek a hadszíntéri trauma miatti tartós stressztől. A veteránügyi tárca statisztikái szerint a PTSD rövidítéssel jelölt betegség által érintett 34 ezer páciensből 3800 nő. A háborús körülmények között, részben a naponta ismétlődő erőszak, a megnőtt adrenalin- és tesztoszteronszint hatására megugrik a katonák által társaik sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények száma. A hadsereg 2005-től új, az áldozatot jobban védő eljárást vezetett be, aminek következtében az Irakban lévő egységeknél 2004-hez képest 40 százalékkal, 2374-re nőtt a bejelentett esetek száma. Sok katonanő azonban arra panaszkodik, hogy parancsnokaik eltussolják az ügyeket, és hallgatásra ösztönzik őket. Még aggasztóbb, hogy gyakran éppen a közvetlen elöljárók az elkövetők.

Amerika-ellenes tüntetés Nedzsefben
Amerika-ellenes tüntetés Nedzsefben
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.