A pálmák már jelzik a felmelegedést
Az üvegházhatásnak köszönhető lassú klímaváltozást a szabadban élő növények máris jelzik. Olyan dísznövények képesek túlélni az enyhe telet, amelyek eddig elfagytak. De a mediterrán országokban megfigyelték azt is, hogy nyáron a hűvösebb tájakról származó alma a kánikulában széthasadt a fán.
A magyar fajtakutatók szerint a gazdákat nem éri váratlanul a melegedés, illetve az ezzel együtt járó tennivalók: egyszerre kell fajtát váltani és a talajból eltűnő nedvességet pótolni, megőrizni. Schmidt Gábor, a Corvinus Egyetem dísznövénytermesztési tanszékének vezetője szerint kissé megváltozik a régió növényállománya, mégpedig nem is a távoli jövőben. Évekkel ezelőtt például csak a szélvédett déli lejtőkön élt meg a füge, most - és a jövőben még inkább - egyre több helyen érlel majd termést a fügefa. A díszkertekben a fagyérzékeny cédrusok és ciprusok fajválasztéka bővül majd, de a fagyérzékeny selyemakác és az - eddig főként szobákban élő - arália is áttelel majd, ahogy megjelenhetnek a szabadban élő tízméteres pálmák is. A Budai Arborétum kertjében máris sikerrel éli túl a teleket egy hatalmas pálma. Ám az új fajokkal együtt berendezkednek majd itt a melegebbet kedvelő rovarok, kártevők is. Ez persze azt is jelenti, hogy a növényvédelmen is változtatni kell majd. Máris itt vannak például a selyemakác levélbolhái, s a meleg, száraz időben jól érzik magukat a mediterrán vándorsáskák is.
- A gyümölcsfajok és -fajták eltérően reagálnak a melegedő és egyre szárazabbá váló időjárásra - mondja Kállay Tamásné, a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató-fejlesztő Kht. igazgatóhelyettese. A hungarikumnak is számító mandula, meggy, cseresznye, kajszi számára kedvező változást hozhat a melegedő idő. Ezek szárazságtűrő változatai megtalálhatóak az intézet génparkjában, vagyis a nemesítés során ezekkel is dolgoznak. Ám a fajták jó része esetében nem épp a szárazság, hanem a tél végi és tavaszi fagyok jelentik a fő termesztési kockázatot. Termésük akkor biztos, ha elmaradnak a Kárpát-medencei klímára az eddigiekben jellemző februári kemény fagyok, valamint ha a virágzás és a terméskötődés időszakában sem kell tartani a lehűléstől. Kállayné szerint valószínűleg a nyugati nedvesebb környezetből származó fajták viselik majd nehezebben a csapadékban szegényedő és melegedő időt. Különösen az alma- és körtetermesztők számíthatnak terméscsökkenésre. A magyarnál melegebb klímájú Spanyolországban például máris megjelent egy újfajta termesztési betegség: a melegben megrepednek az almák. A szakértő arra hívja fel a figyelmet, hogy ugyan eddig is kockázatos volt az öntözés nélküli gyümölcstermesztés, de a jövőben egyszerűen lehetetlen lesz. Ám az sem mindegy, milyen technológiát választ ehhez a termelő: az esőztető öntézéssel szemben az egyre inkább terjedő víztakarékos módszerek hátránya, hogy környezetükben nem alakítanak ki párateltebb mikroklímát, ami a légköri aszály szárító hatását enyhítheti.
A kukorica termesztésében egyelőre nem hoz jelentős újdonságot a lassú klímaváltozás. Az egyik legfontosabb haszonnövényünk csak fél évet, a melegebb hónapokat tölti a határban. Ráadásul a klímaváltozást is kiváltó légköri szén-dioxid-dúsulás a növények számára egy bizonyos szintig hasznos, ugyanis az asszimiláció során a levegőből szén-dioxidot vesznek fel. (A szén-dioxidos "trágyázást" a termesztőberendezésekben használják is.) A megfigyelések szerint a levegő szén-dioxid-tartalmának növekedése képes mérsékelni a magasabb hőmérséklet és a csökkenő nedvesség termésmérséklő hatását. (Az 1800-as évekhez képest egyébként mintegy másfélszeresére nőtt a levegő szén-dioxid-tartalma.)
Marton L. Csaba, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének igazgatóhelyettese azonban elmondta: a köztermesztésben lévő kukoricafajták hibridek, vagyis hő- és szárazságtűrő képességük meghatározott, ezért csak korlátozottan képesek környezetük változásihoz alkalmazkodni. Ám a termesztők viszonylag nagy, a helyi ökológiai igényeknek megfelelő fajtaválasztékból válogathatnak. Más kérdés a melegedés környezeti hatásának ellensúlyozása: a csökkenő talajnedvességet öntözéssel pótolni lehet, de a nedvességmegőrző talajmunkák is sok segítséget jelenthetnek.
A búza esetében már más a helyzet. Ennél a növénynél a nemzeti fajták dominálnak, amelyek egyébként jól tűrik a száraz időt. Ám Veisz Ottó ügyvezető igazgatóhelyettes szerint ez sem változtat azon a tényen, hogy az átlaghőmérséklet egyfokos emelkedése 4-5 százalékos terméscsökkenéssel jár.
Veszélyeztetett természeti kincsek
A világ természeti csodáit is súlyosan érintheti a légkör felmelegedése - állítja a Természetvédelmi Világalap, a WWF csütörtökön Brüsszelben közzétett jelentése. A dokumentum szerint az amazonasi erdők,
A fenyegetett természeti kincsek listáján helyet kapott a Mexikó és az Egyesült Államok közötti Chihuahua-sivatag, Ázsiából a többi között a világ legnagyobb mangroveerdő-övezete, az India és Banglades közötti Sundarbans, illetve Kínában a Jangce folyó felső része, amely a pandák egyik utolsó élettere. A Himalájában - ahol a sarkvidékektől eltekintve a világ legnagyobb gleccserkoncentrációja található - a WWF szerint a jég felgyorsult ütemben olvadhat el, ezzel komoly változásokat okozhat az egész régióban. A természetvédelmi szervezet veszélyeztetett övezetnek minősítette Afrika keleti partvidékének erdőségeit is, Kenyától Tanzánián át Mozambikig. (MTI)
