A transzferábilis rubelnek mint elszámolási egységnek és a KGST-nek mint együttműködési formának az emléke is alig él ma már, hiszen a térség országai zömmel áttértek a tervgazdaságról a piacgazdaságra, tíz állam csatlakozott az Európai Unióhoz, néhányan követnék példájukat, míg egyeseknek még hosszú ideig várakozniuk kell, vagy esélyük sincs a belépésre. A magyar külkereskedelmi termékforgalom azonban újra közelít e hatalmas, Oroszországot is magába foglaló régióhoz, ahol jórészt euróban, illetve dollárban számolnak el.

A külkereskedelmi mérleg egyenlege 2004, az uniós csatlakozás óta látványosan javul: évente egymilliárd euróval csökken a hiány. Ez részben az EU vezető gazdaságainak, elsősorban a magára találó Németországnak köszönhető, de a régi piacokat újrafelfedező magyarországi vállalkozásoknak is. Tavaly - a 2005-ös 50 milliárd euróhoz képest - 16,6 százalékkal bővült az export, miközben 14 százalékkal nőtt az import. - A statisztikai adatok tartósnak látszó elmozdulásokat jeleznek a magyar külkereskedelemben - mondja Antalóczy Katalin, a Pénzügykutató főmunkatársa. Úgy találta, hogy 2006-ban 13 százalékkal bővült a kivitel az Európai Unióba, ám a régi tagországokba csupán 8,7, míg az újakba csaknem 40 százalékkal. Az unión kívüli térségbe pedig harminc százalékkal.

Miután a rendszerváltást követően drámai mértékben viszszaesett az orosz és a keleti-európai export, a magyar gazdaság 2003-ra kivitele nyolcvan százalékát az EU-ban értékesítette. Ez az arány mára 74 százalékra apadt, az unión kívüli országok részesedése viszont a 2003-as 18,8-ról 26 százalékra ment fel. Az unión belül is megfigyelhető az eltolódás: míg 2003-ban a régi tagországok a magyar kivitelből 73,6, a bebocsátásra váró tízek pedig 7,5 százalékot hasítottak ki, addig tavaly a tizenötök aránya 60 százalékra ment le, a beilleszkedőké meg 13 százalékra nőtt.

Az utóbbi tizenhat év gazdasági fejlődését jellemzi, hogy az exportot a gépipar - így a mobiltelefonokat és LCD tévéket előállító híradástechnikai ipar - élénkíti a feldolgozott termékekkel - gyógyszerek, gyógyszerészeti cikkek - együtt.

- Tavaly és tavalyelőtt is rendkívül dinamikusan, 30-60 százalékkal bővült a kivitel Lengyelországba, Szlovákiába, Csehországba, Romániába és Bulgáriába, s igen élénk az ukrán, a szerb, a horvát, az orosz és a kínai kereskedelem is. A behozatalban a kiviteléhez hasonló folyamatok figyelhetők meg azzal együtt, hogy az energiahordozók részaránya az importban - az ártól is függően - nagyjából tíz százalék körüli.

Szembeszökő egyébként, hogy miközben a kétoldalú kapcsolatokat a gázvezetékvita beárnyékolni látszik, a gazdasági tárca adatai szerint csupán tavaly 71 százalékkal bővült a magyar export Oroszországba. Az áruforgalom 2002 óta megháromszorozódott - igaz, részaránya a teljes forgalmon belül még mindig kicsi -, a politikai viszony ápolása és a regionális üzleti partnerek felkutatása miatt is. A magyar export 2002-ben 455 millió dollár volt, 2006-ban pedig kétmilliárd. Oroszországba is magasan feldolgozott termékek kerülnek, élelmiszeripari cikkek, mobiltelefonok, gépek és szállítóeszközök. Utóbbi csoportban a magyar kivitel egy év alatt megnégyszereződött. A KSH adatai szerint Kínába és Indiába még lendületesebben bővül a hazai export.

Bár a külkereskedelmi forgalom földrajzi megoszlásának változása további kutatásokat érdemelne, Antalóczy Katalin úgy véli, a folyamatok mögött elsősorban a régióban befektető gépipari - döntően autóipari és elektronikai - multinacionális vállalatok állnak. Ezek a még mindig viszonylag alacsony bérek, az infrastruktúra fejlődése, a gyors növekedés és az állami támogatások hatására újabb tevékenységeket telepítenek ide. A számok arra utalnak, hogy a leányvállalatok közötti munkamegosztás Magyarország számára kedvező külgazdasági hatással jár. A legnagyobb külföldi cégek beszállítói betelepülnek, így csökken az import, másrészt a mind gyakoribbá váló régiós beszállítói tevékenység magyar exportként is megjelenik. A kutató hozzáteszi: a térségben tapasztalható élénk növekedés, a fogyasztás és a beruházások emelkedése ugyancsak kedvező hatással van a nálunk letelepedett multinacionális vállalatok kivitelére.

(előző év=100) Forrás: KSH, Pénzügykutató