Van olyan elképzelés, hogy régiós hatásköröket kapjanak azok az új önkormányzati egységek, amelyeket akkor akarnak létrehozni, ha az ellenzék ismét elutasítja a választott régiós önkormányzatok létrejöttét. Lamperth Mónika szakminiszter egy szombathelyi rendezvényen nemrég arról beszélt: a kormány eltökélt a régiók kialakításában. Hangoztatta, hogy ez az uniós források megszerzése, felhasználása miatt is elengedhetetlen. Utalt rá: ha az ellenzék nem változtatja meg a régiókról kialakított álláspontját, akkor úgynevezett nagymegyéket hoznak létre.

Egy tervezet szerint a kisebb megyékből kettőt-hármat összevonnának, a nagyobbaknak meghagynák a jelenlegi közigazgatási határait.

Becsó Zsolt, a Nógrád megyei önkormányzat közgyűlésének elnöke szerint átgondolatlan ötletbörzéről van szó. Azt elismerte, hogy Nógrád - mint az észak-magyarországi térség legkisebb megyéje - Borsod-Abaúj-Zemplénhez és Heveshez képest hátrányos helyzetbe került a régiós intézmények kialakításával. Tárgyalni kell a közigazgatás középszintjének működőképessé tételéről, mert átláthatatlan és nem igazán működőképes a jelenlegi struktúra, állította az elnök, de hozzátette: a megoldás a megyerendszer újbóli megerősítése lenne.

- Nem aktuális a megyék összevonásának tervezete - közölte Ódor Ferenc a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés elnöke. Véleménye szerint előbb a 19 megye gondjait kellene orvosolni, enyhíteni a működőképességüket veszélyeztető pénzügyi szorításon, és nem kizárni a megyei önkormányzatokat a pótlólagos források eléréséből. A borsodi elnök kifejtette: azokban az országokban, ahol a megye és a régió egymás mellett működik, a régió általában az állam feladatait viszi közelebb a polgárokhoz. Ódor Ferenc úgy véli: Magyarországon a regionális törekvések a megyéket gyengítik és az állampolgároktól viszik távolabb az ügyeket.

- Ha Vas és Zala önálló régiót alkothat, akkor támogatható a javaslat. Amennyiben viszont csak a megyék számának csökkentése a cél, akkor nincs miről beszélni - mondta érdeklődésünkre Manninger Jenő, a Zala megyei közgyűlés fideszes elnöke. Kovács Ferenc, a Vas megyei közgyűlés jobboldali elnöke meglepőnek találta Lamperth Mónika felvetését. Ők nem zárkóznak el eleve a javaslat megtárgyalásától, ehhez azonban olyan komoly szakmai érvekre van szükség, amelyek igazolják, hogy valóban a térség lakóinak érdekeit szolgálná a "nagymegye". Ilyen szakmai anyagról azonban nincs tudomásuk.

Balsay István, a Fejér megyei közgyűlés fideszes alelnöke szerint a nagymegyék létrehozásáról szóló kormányzati elképzelés ellentétes a kétharmados többséget igénylő önkormányzati és választójogi törvényekkel. Balsay hangsúlyozta: a megyék kizárólag szabad elhatározásukból hozhatnának létre önkormányzati társulásokat, amelyek elsősorban az intézmények közös fenntartására és a területfejlesztésre vonatkozhatnának. Hozzátette: önálló közigazgatási egységként működő nagymegyéket csak az alkotmány megkerülésével lehetne kialakítani Fejér megye tervezett társa, Veszprém megye önkormányzatának elnöke, Lasztovicza Jenő úgy fogalmazott: nem csupán alkotmányellenes, de értelmetlen is volna a nagymegyék kialakítása. Kérdésünkre azt válaszolta: ez a kormányzati lépés újabb eszköze lenne az ellenzéki irányítású megyei önkormányzatok vegzálásának.

Szakács Imre, a Győr-Moson-Sopron megyei önkormányzat elnöke utalt arra: a statisztikai térségek nagyvárosaiban már kijelölték jó néhány regionális központ helyét. Példaként említette: ha egy győri polgár ügyében valamelyik szervezet Vas megyében található központja dönt, akkor a határozatot Szombathelyen lehet megfellebbezni. Erre nincsenek felkészülve a bíróságok, s az állampolgároknak is több idejébe, fáradságába kerül az ügyek intézése. A jelenlegi gondokra azonban nem jelent megoldást a tervezet - fűzte hozzá.

- Az igaz, hogy például Győrnek és Nagykanizsának nincs sok kötődése egymáshoz, de Komárom megyéhez több közünk van - fogalmazott Szakács Imre, aki emlékeztetett arra: amikor még a köztársasági megbízotti intézmény létezetett, akkor Komárom a győri hivatalhoz tartozott.

A Komárom megyei elnök is egyetért abban, hogy a sztráda, a vasúti tengely és a Duna is összeköti a két megyét. Völner Pál a közigazgatás átszervezését sem tartotta ördögtől való dolognak, de - mint fogalmazott - a fő kérdés nem a földrajzi határ, hanem a hatáskör és a pénzügyi források fölötti rendelkezés lehetősége.

Hargitai János, a Baranya megyei közgyűlés fideszes elnöke szerint a nagymegyés elképzelés annyira megalapozatlan, ötletszerű és értelmetlen hogy a kormány nem fogja megkockáztatni a parlament elé terjesztését. A megyék ilyetén összevonása semmilyen megtakarítással sem kecsegtet, véli Hargitai, ugyanakkor az állampolgárok egy részének megdrágulna az ügyintézés, hiszen például Baranya és Tolna fúziója esetében a simontornyaiak vagy a tamásiak járhatnának a 90-100 kilométerre lévő Pécsre hivatalos dolgaikat rendezni.

A baranyai elnök úgy véli: azért szivárogtatták ki a nagymegyés koncepciót, mert a kormány azt akarja demonstrálni, hogy dolgozik és újat akar, és takarékoskodni szeretne, ám az ellenzék maradisága, makacssága mindent meggátol.

Nem lehet átszabni

A nagymegye korántsem új ötlet: Bibó István csaknem fél évszázada vetette fel először, hogy a kisebb megyék összevonásával 13, egységesen 400-600 ezer lakossal rendelkező közigazgatási egységeket hozhatnának létre. A kilencvenes években Verebélyi Imre - akkor belügyi államtitkárként - 12 megyében gondolkodott, és a közelmúltban ugyanez az elképzelés jelent meg a helyi önkormányzati rendszer továbbfejlesztésének irányairól készített vitaanyagban is. Ezt a dokumentumot a kormány-önkormányzatok egyeztető fórum legutóbbi ülése elé terjesztették, ám ott csak arról állapodtak meg, hogy a vitaanyagban felvázolt lehetőségekről - többek között a választott régiók vagy a nagymegyék létrehozásáról - szakértői munkacsoportban folytatják az egyeztetést. Így egyelőre nem készült a nagymegyékről törvénytervezet, és ilyen kérdés nem szerepelt a kormányülések napirendjén sem. Az ötlet megvalósításához módosítani kellene az alkotmányt és a kétharmados önkormányzati törvényt, ezért az ellenzék támogatása nélkül ilyen javaslatot felesleges is lenne a parlament elé terjeszteni. Az önkormányzati miniszter ezért többször hangsúlyozta: a dokumentum vitaanyagként szolgál, és csak a változások lehetséges irányait mutatják be. Úgy tűnik tehát, hogy a miniszter most nem kíván konfrontálódni. Egyébként a területfejlesztési egységeket - ezek ma a fejlesztési régiók - 2014-ig, tehát a jelenlegi uniós költségvetési időszak végéig nem lehetne átszabni, így a nagymegyék az EU-s források felett akkor sem rendelkezhetnének, ha létrehozásukról esetleg politikai konszenzus alakulna ki.