Ha jól választunk, mindenhová lehet fát ültetni
A díszkerttől tulajdonosai elsősorban esztétikai élményt várnak. Az már csak praktikus követelmény, hogy folyamatosan szép és könnyen, minél kevesebb anyagi és fizikai ráfordítással fenntartható legyen. A gyep, az egynyáriak, az évelők, a cserjék és a fák klasszikusnak mondható ötösében a kiadások és a díszítő érték mindenképpen felértékeli a fákat, különösen a hosszan és dúsan virágzókat. Ezekre ugyanis később már nem kell költeni. A különleges vagy színes ágrendszerűek télen, lombjuk nélkül is mutatósak. A nyírfa fehér törzse és elegáns ágrendszere, a robusztus platán, a hárs szabályos alakja, vagy a szömörce furcsán elágazó koronája akkor gyönyörködtet, amikor minden szürke.
Kisebb és nagyobb kertekben is lehet többféle hangulatot keltő fát ültetni. A lehetőségek és az elkövethető hibák száma is végtelen. Ráadásul a faültetés évtizedes beruházásnak számít. Először ki kell választani, és meg kell tervezni az uralkodó fák és bokrok helyét, majd a háttérnövényzetét. A fáktól elsősorban árnyék és térhatárolás várható. Sokan a díszítő érték mellett egyéb hasznot, például gyümölcsöt is várnak. Kevés a betegségre, rovarok kártételére nem érzékeny gyümölcsfa. Aki mégis mindhárom tulajdonságot fontosnak tartja, permetezzen. Gyakori permetezést igényel az amúgy szép formájú és bőven virágzó meggy, cseresznye, mandula, kajszi. Kevesebb permetezésre van szüksége a diónak, fügének.
Az uralkodó zöld helyett érdemes tarka lombú fákat választani. Ilyen a kőrislevelű juhar vagy a nyír bordó színváltozata. Nem lehet panasz a bíborváltozatokra sem, a bíbor magnóliára, díszalmára, -meggyre,
Legközelebb a sövényekről írunk.