Hogy miért olyan drága a csapvíz, az legfeljebb azok számára kérdés, akik még nem számoltak utána, hogy mi mindent csinálnak vele, mielőtt a csapon kijön. Az ivóvíz-előállítás költségei - nem utolsósorban a környezetszennyezés, illetve az európai vízvédelmi és szennyvízkezelési elvárások miatt - folyamatosan nőnek, és a tendencia egyelőre tartósnak tűnik. Az egyik szóba jöhető alternatíva, az esővíz-hasznosítás inkább kisebb kertek esetén jelenthet megoldást, nagy területek öntözésére csak a saját kútról történő házi vízellátás jöhet szóba.

A fúrt kút legnagyobb előnye, hogy csak a szivattyú üzemeltetését kell fizetni, ami elenyésző a vízhasználat költségeihez képest. Van azonban egy kevésbé kézenfekvő, de a növények szempontjából szintén kedvező tulajdonsága is: a kútvíz klórmentes, élettani szempontból sokkal közelebb áll az esővízhez, mint a csapvíz.

Mielőtt a kútfúr(at)áshoz hozzálátunk, fontos tudni, hogy a kutat milyen célra fogjuk használni. A háztartási célokra épített fúrt kutak általában 42-125 mm átmérőjűek, vízhozamuk pedig a helyi adottságoktól függően 0,5-2 m3/óra, de kavicsos vízadó rétegben ennek akár a többszöröse is lehet. Az öntözőkutak esetén az átmérő 150-200 mm, itt már 4 m3/óránál nagyobb a vízhozam. A talajvízkutak rendszerint kis mélységűek, általában 20 méternél nem mélyebbek, de különösen alacsony talajvízszint esetén a mélységük akár 50-70 méter is lehet. Az sem feltétlenül mérvadó, hogy a szomszéd telken milyen mélységben találtak vizet: a vízadó rétegek gyakran gyűrődnek, a felszínen 20-30 méteres távolság a mélyben akár 10 méteres vízszint-különbséget is jelenthet.

A kútfúrásra specializált cégek vagy szakemberek megkeresésén nem érdemes spórolni. A kútfúrás talajtól függően, anyaggal együtt 8000 Ft/m árról indul. Saját kút fúrása minden esetben engedélyköteles. Már az engedély megszerzéséhez is érdemes egy kútfúró szakembert megkeresni, hiszen a szaktudás garanciát nyújt arra, hogy a kút valóban olyan vízmennyiséget szállítson, amelyre szükség lehet, illetve, hogy a beruházás időtálló legyen.

A megfelelő szivattyú kiválasztásánál a kútcső keresztmetszetét, a mélységet és a kapacitást kell figyelembe venni, a kútfúró általában ki tudja számítani hogy milyen szivattyúra van szükség. Az öntözőszivatytyúk a víz ki- és átszivattyúzáshoz éppúgy alkalmasak, mint nyomásnöveléshez. A merülő-nyomó szivattyúk a föld alatti és mobil öntözőrendszerekhez, illetve nagy mélységből történő vízvételre szolgálnak. A házi automata szivattyúk hatásos segítséget nyújtanak öntözésnél is, és a házban használt víz- és esővíz- felhasználáshoz is.

Mielőtt belevágunk a beruházásba, célszerű elgondolkozni azon, hogy mennyi idő alatt térül meg a befektetés. Egy átlagos kertes ház (300 m2 kerttel, amelyből 200 m2 füvesített rész) kb. 1 m3 vizet fogyaszt el naponta a locsolásra, ez havonta átlagosan 30 m3-t jelent. Budapesten a vízdíj 183,70 Ft/m3, a csatornadíj 258,60 m3 (amenynyiben locsolási kompenzációt kérünk, 10% kedvezmény jár). Tehát 1 m3 víz ellocsolása 416,44 Ft-ba kerül (kompenzált csatornadíjjal számolva), ez havi szinten 12 493,20 Ft-ot jelent. A csatornadíj egy egyszeri beruházási költséggel lefaragható, amennyiben külön kerti vízmérőórát szereltetünk fel. A kútfúrás Budapesten kb. 8000 Ft/m, átlagosan 20 m mélységben fúrnak, tehát egy kút fúrása 160 ezer Ft-ba kerül. A nagynyomású szivattyút kb. 60 ezer Ft, tehát a beruházás költsége 220 ezer Ft körül alakul. A fenti adatok alapján a megtérülési idő 3 év (évi 6 hónapos locsolási idénnyel számolva).