Hétvégi randevú a természettel
A környezetalakítás igénye és képessége az egyik legjellemzőbb emberi tulajdonság. A XXI. század elején a környezetkultúra a "vissza a természet(es)hez" jelmondatot látszik követni: a technika korlátainak felismerése után az ember ahhoz keres támpontokat, hogyan tud maga körül harmonikus, fenntartható és az élővilág számára is lakható környezetet teremteni. Ez az elvárás folyton bővülő piacot teremt a környezetkímélő és természetközeli technológiáknak, amelyek immár a hétköznapokba is bevonulnak, átalakítva a kertművelést, a háztartást, az otthonok és az egész emberi környezet "működtetését".
Hogy mekkora ez az igény, azt talán épp a holnap kezdődő Greenexpo-Gardenexpo mérete és fogadtatása jelzi. Egyelőre annyi tudható, hogy több mint 100 szakmai kiállító verseng majd az előzetes információk szerint tízezres látogatósereg figyelméért. Hogy a témán belül pontosan mire irányul az érdeklődés, az e pillanatban csak sejthető: a megújuló energia (napkollektor, napelem, biomassza, hőszivattyú) biztosan slágernek számít, ugyanúgy, mint az alternatív szennyvízkezelés, a kerttervezés és -építés, vagy a megreformált hulladékgazdálkodás.
A Buxinfo a Greenexpo- Gardenexpo alkalmából összehasonlító tanulmányt készített arról, hogy az egyes európai államokban mit tartanak a legfontosabbnak a környezetminőség és a fenntarthatóság területén. A felmérésből kiderül, hogy paradox módon a legfejlettebb tagállamok küzdenek a legtöbb problémával például a városok fenntarthatósága, a zöldterületek megőrzése vagy a hulladéktermelés területén.
Az Európai Parlament képviselői tavaly elfogadtak egy jelentést a városi környezetről - ebben arra ösztönzik a nagyvárosokat (közel 500 van belőlük a 27 tagú unióban), hogy készítsenek tervet a városi környezet felélesztésére és kezelésére, az energiatakarékosságra, a távfűtés elterjesztésére, a zöldterületek arányának növelésére, a barnamezős beruházások előnyben részesítésére. A tanulmány egyik központi témája a hulladékkezelés: ennek "módszertanában" a régi tagállamok némelyike szinte utolérhetetlen, ugyanakkor az új tagok mégis jobban állnak, hiszen az egy főre jutó szeméttermelés náluk jóval kevesebb. Az uniós ajánlás 300 kg/fő/év, ezt azonban nagyon kevesen teljesítik (jellemző, hogy Magyarország 470 kg/fő/év teljesítménnyel az uniós átlagnál "tisztábbnak", de az új tagok közül az egyik legszemetesebbnek számít.
Ugyancsak hangsúlyos elem a felmérésben az ökotermesztés és a biotermékpiac, amelyet az utóbbi időben az európai élelmiszerbotrányok nyomán robbanásszerű fejlődés jellemez. A növekedés évi 20-30 százalékos. Kelet-Európa ebben is a leszakadók közé tartozik, az ökotermesztésbe bevont terület aránya egyedül Csehországban haladja meg az uniós átlagot.
A budapesti kiállítás tematikája igen sok átfedést mutat a brüsszeli tanulmányból kirajzolódó "problématérképpel". A Greenexpo-Gardenexpón felvonulnak a hazai kertészeti és környezetvédelmi szektort képviselő cégek és szakmai szervezetek, a legújabb környezetvédelmi eljárások és technológiák. Fülöp Judit, a szervező Konsilio Kft. ügyvezetője szerint hasonló témájú, kifejezetten a lakosságnak szóló rendezvény még nem volt Magyarországtól, tőlünk nyugatra azonban sikeresek és egyre bővülnek a Gardenexpo jellegű seregszemlék. Az eddigi tapasztalatok szerint a kertészeti szakma képviselői érdeklődnek a leginkább az új bemutatkozási lehetőség iránt, a környezetvédelmi szektor cégei (a budapesti kommunális szolgáltatókat leszámítva) még nem szoktak hozzá, hogy a nagyközönséggel is érdemes kommunikálni.
A környezetvédelmi tárca által "védnökölt" vásárt várhatóan a következő évben is megrendezik, a mostanihoz hasonló, április eleji időpontban. A "zöldinduláshoz" igazított időpont az idén történetesen húsvétra esik, ami az időjárás és a programkínálat függvényében előny és hátrány is lehet. A szervezők mindenesetre családi programmal is készülnek - lesz gyermekmegőrző, játszótér, és lesznek gyermekeknek szánt előadások is -, hogy mindenki otthon érezze magát a rendezvényen, aki egy kis zöldre vágyik.
