Nem pécézem ki az új tagállamokat
- A tagállamok a jelek szerint megakadályozzák, hogy Brüszszel még az idén megszüntesse a kukoricaintervenciót. Hogyan indokolná a magyar termelőknek a bizottság barátságtalannak tartott lépését?
- Tisztázzuk: a kukoricaintervenció ugyan nem kizárólag, de főleg Magyarországot érinti. Ha semmit nem teszünk, 2010-11-re 12-15 millió tonna intervenciós készlet maradhat a nyakunkon. Ez nem járja. Azt vettük észre, hogy sokan csak azért termesztenek kukoricát, mert garantált felvásárlási ára van. Ez így nem piac. De a mostani lépésünk sem új: 2003-ban így szüntettük meg a rozsintervenciót. Ez egyébként kedvezően hatott a termelők szempontjából az árakra, amelyek újra emelkedtek, miután már nem volt garantált felvásárlás. Tudomásul vettem, hogy az EU-tanácsban nem kapott többséget az elképzelésünk, ezért finomítani kell rajta. Ugyanakkor fenntartom, hogy az intervenciót fokozatosan "kivezetjük".
- Miből gondolja, hogy valóban túlzott készletekkel kell szembenéznünk három-négy év múlva? A piaci ár most magasabb az intervenciósnál, és a termés volumenét sem ismerhetjük előre.
- Tavaly ötmillió tonnára dagadtak a készletek, a gazdák a raktárakba termeltek. A raktározott kukorica minősége pedig fokozatosan romlik.
- Nem az a fő gond, hogy a kukoricaintervenció csupán néhány, tengeri kijárattal nem rendelkező új tagállam érdekét szolgálja?
- A rozs esetében a németeket sújtottuk. Biztosként a legkevésbé sem áll szándékomban, hogy egyes tagállamokat pécézzek ki.
- Agrárszakembereknek is imponál, amilyen elkötelezettséggel végigviszi a reformokat. Ugyanakkor többen - az Európai Parlamentben is - úgy vélik, nem eléggé veszi figyelembe az új tagállamok sajátos szempontjait, például a borágazatot érintő lefaragások társadalmi árát.
- Miért beszél lefaragásokról éppen a borreformban? Ugyanúgy fenntartjuk az 1,4 milliárd eurós költségvetést, csak másra szánjuk. Míg korábban 500 milliót költöttünk olyan borra, amit senki nem akar meginni, mostantól a pénzek a versenyképességet, a piaci sikert szolgálják. Nem tartható például, hogy az Írországban eladott bor 70 százalékát az EU-n kívülről hozzák be. De a szociális feszültségek oldására szolgál például az előnyugdíjazási lehetőség.
- Az EP mégis élesen bírálta a borreformot.
- Túl fogom élni.
- Azért, mert a parlamentnek csak tanácskozási joga van a mezőgazdasági politikában?
- Nem. Komolyan veszem a parlamentet. De azt hiszem, hogy a borreformot bíráló Batzeli-jelentés nem volt igazán átgondolt.
- A bírálat sokat foglalkozik például a tőkekivágással.
- Ez önkéntes alapon működne. Magyarországnak pedig azt ajánlanám, hogy vegye figyelembe a változó ízléseket.
- A zöldség- és gyümölcsreform kritikusai is az új tagállamok hátrányos megkülönböztetéséről beszélnek, mondván: a csomag a nagy déli paradicsomtermesztők érdekeit szolgálja.
- Itt a kulcselem a termelői értékesítési szervezet. Egyes tagállamokban ezek a termelők csak kis részét tömörítik: míg Hollandiában 90 százalék fölött van az arányuk, a lengyeleknél egy százalék. Ezt az arányt mindenképpen emelni kell, a támogatás ugyanis ezeken a szervezeteken keresztül érhető el.
- Mit vár a WTO-tárgyalásoktól? Mit kell most majd a cukorrendtartás után beáldozni?
- A borreformmal lecsengenek az átalakítások, de 2008-2009-ben egyébként is esedékes a KAP felülvizsgálata. Át kell gondolnunk például a területpihentetés kérdését vagy a 2015-ig élő tejkvóták ügyét. Utóbbival kapcsolatban az a véleményem, hogy meg kell szabadulnunk a kvótáktól, az új tagállamok pedig profitálhatnak az így növelhető termelésből. A WTO-ban egyébként példátlan ajánlatot tettünk az agrártámogatások lefaragására, ám az amerikaiak ezt nem viszonozták.
- Magyarországon egyesek a támogatások 2013 utáni megszűnésével riogatnak. Hogyan látja az uniós agrárium jövőjét?
- A jövőt a vidékfejlesztésben, a környezetbarát vidékben látom. Ennek kell a viták középpontjában állnia a KAP felülvizsgálatánál. Ugyanakkor azt az álláspontot fogom képviselni, hogy a KAP-ra a 2014-2020-as pénzügyi ciklusban is szükség van; döntés kérdése, hogy milyen finanszírozással. Tény, hogy az agrárbüdzsét komoly támadások érik.
- Mennyire elégedett az új tagállamok kifizetési rendszerével?
- Örömmel látom, hogy az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer jól működik az új tagállamokban. Elégedett vagyok Magyarország, de a többi tagország esetében is a SAPS-kifizetésekkel.
