Szerzői jogot sértő kuratórium
A sokak szerint példátlan történet 1996-ban kezdődött. Akkor határozta el tizenkét társadalmi szervezet a baranyai megyeszékhelyen, hogy emlékművet állít a második világháború pécsi hőseinek és áldozatainak. A tizenkét szervezet létrehozott egy alapítványt, s ennek kuratóriuma pályázatot hirdetett az emlékmű megalkotására. A kurátorok Rieger Tibor szobrászművész munkáját ítélték a legjobbnak. 1999 szeptemberében fel is avatták Rieger öt méter magas, fekete gránitobeliszkjét a pécsi vár Barbakán bástyájának szomszédságában. A háromszög alapú, piramidális oszlopra a bizonytalanságba tartó tömeget véste a művész, a tömeg végeláthatatlan hömpölygését fejek és hátak kontúrjának sokasága jelezte.
Az alapítványhoz kötődő pécsiek közül többen is elégedetlenek voltak a művel, mivel úgy vélték: az obeliszk inkább a holokausztot idézi, nem pedig a háború hőseit és áldozatait. Az elégedetlenkedők rávették a kuratóriumot, hogy változtassa meg az obeliszket. A kuratórium megkért egy pécsi kőfaragót, hogy módosítson az emlékművön. A kőfaragó a vonuló tömeg néhány tagjának fejére katonai rohamsisakot vésett, emellett az oszlop oldalán megörökített azoknak a harcoknak a helyét és dátumát, ahol a magyar hadse-reg nagy vérveszteséget szenvedett.
Amint Rieger Tibor értesült a változtatásról, nyomban kérte, hogy az emlékmű nyerje
A költséget annak a kőfaragónak kell állnia, aki nyolc évvel ezelőtt - a kuratórium óhajára - felvéste a már kész emlékmű oldalára a csatahelyszíneket és a rohamsisakokat. Az obeliszket állító és újravésető alapítvány nem vonható felelősségre, mivel az emlékmű avatását követően megszűnt, és pénz nem maradt utána. Azért a kőfaragó állja a helyreállítás költségeit, mert a bíróság egyetemleges felelősséget állapított meg. A kőfaragónak - mint az ítéletből kiderül - annak ellenére nem volt joga a kész emlékmű módosítására, hogy arra az obeliszket állító alapítvány kérte meg.