Vagyonőrök életveszélyben
Egy 2005-ben publikált ORFK-tanulmány szerint a rendőrök elleni támadások jelentős része nem történt volna meg, ha a megtámadott közeg szakszerűen és határozottan intézkedik. Szabó László, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnökségi tagja szerint - bár a civil szférában ilyen vizsgálat még nem készült - ez a megállapítás a vagyonőrökre is igaz lehet. A vagyonőrök s az általuk védett értékek elleni támadások jelentős része megelőzhető lett volna, ha a biztonságiak jobb kiképzést kapnak, munkájukat jobb feltételek között végezhetik, és jobban megszervezik.
Az elmúlt napokban több támadás is ért pénzszállítókat, civil vagyonőröket. Borsodban egy vagyonőrt és egy pénzszállítót meggyilkoltak - utóbbival akkor végeztek, amikor a rablókkal összejátszó társa segítségére sietett. Tegnap elhunyt a hétfőn porrá égetett Romkert szórakozóhely 49 éves őre is, akinek az életéért napokig küzdöttek az orvosok .
Szabó László a még folyamatban lévő nyomozásokról kiszivárgott információk alapján nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, hogy a konkrét esetekben megsérült, meggyilkolt őröknek "szakszerűbb intézkedéssel" lett volna-e esélyük az életben maradásra, a támadás elhárítására.
- Az ellen nincs védelem, ha az embert a saját társa szolgáltatja ki a rablógyilkosoknak - fogalmazott. - Vannak nemzetközileg elfogadott és sikeresen alkalmazott módszerek, amelyekkel "kiszűrhetők" a jelentkezők közül azok, akik nem alkalmasak erre a pályára - folytatja Szabó -, a cégek többsége azonban ezeket nem alkalmazza.
A legnagyobbak kivételével a vagyonvédelmi vállalkozások nem végeznek belső nyílt biztonsági ellenőrzéseket, azaz nem vizsgálják munkatársaik őrző-védő munkájának szakszerűségét, hatékonyságát. Lasz György, az egyik piacvezető vagyonvédelmi cég, az In-Kal Security ügyvezetője szerint anyagi okokból.
- Az alacsony vállalási díjba. amelyet a megbízó a biztonsági cégnek fizet, nem fér bele a komplex ellenőrzés - mondja. Ugyanezzel magyarázza Szabó László is, hogy a törvényhozás és a szakmai kamara minden erőfeszítése ellenére csak lassan "fehéredik" a vagyonvédelmi szakma.
- Tavaly nem egy állami, illetve állami tulajdonú vállalkozás, szervezet megbízását 350-400 forintos óradíjajánlattal is elnyerhették vagyonvédelmi cégek, ami egyszerűen képtelenség - állítja Szabó. - Törvényesen 550 forintnál kisebb vállalási óradíj alatt nem lehet tisztességesen - adózottan - kifizetni az embereket. Azonban ma még a megbízókat szinte csak az érdekli, hogy minél kevesebbet fizessenek. A vagyonvédelmi cég és alkalmazottainak felkészültsége - azaz, hogy a pénzükért mekkora biztonságot, védelmet nyújtanak számukra - majdhogynem mellékes.
A kamara számos esetről tud, amikor állami megbízásokat teljesítő vagy éppen nagy bevásárlóközpontokat "védő" vagyonvédelmi cégek zsebből fizetik alkalmazottaikat. Történik ez annak ellenére, hogy a szakmát érintő legutóbbi törvénymódosítás éppen a kifizetések törvényesítését, azaz a szakma kifehérítését célozta volna.
Januárban lezárult az a tagkönyvcsere, amelynek hatására a kamarai tagság papíron negyedével csökkent. Azt, hogy ténylegesen mennyivel, nem lehet tudni. A korábban kiállított tagkönyvek ugyanis a vagyonőr élete végéig érvényesek voltak. Sőt, ha a hozzátartozók nem érvénytelenítették, egy ideig még a halála után is. Az új tagkönyvet már ötévente újra ki kell majd váltani.
Az igazolványcsere alatt 35 ezren nem váltották ki új okmányukat, további 3000 vagyonőr pedig nem felelt meg az új feddhetetlenségi követelményeknek - például, mert büntetőeljárás folyt, illetve van ellenük folyamatban -, ezért ügyük lezárásáig felfüggesztették a tagságukat.
A vagyonvédelmi szakma képviselői szerint az elmúlt években nőtt a szakadék a "profik" és a "kényszervállalkozó vagyonőrök", a "zsebbe fizető vállalkozások" között. A valóban jól kiképzett és folyamatosan "edzésben tartott" fegyveres biztonsági őrök jog- és szakszerű fellépéssel, fegyverhasználattal mind gyakrabban akadályoznak meg bankrablásokat, pénzszállítók, üzletek, raktárak kirablását. Ugyanakkor még mindig jól megélnek a piacon azok a cégek, amelyek zsebből fizetik alkalmazottaikat, akik többnyire - miután (jó esetben) letették az igazolvány megszerzéséhez szükséges vagyonőrvizsgát - soha többé, semmiféle továbbképzésen nem vesznek részt. Akiket senki nem készít fel arra, hogyan tudják a leghatékonyabban megvédeni a rájuk bízott vagyont és embereket, adott esetben a saját életüket.
- A cégek ma még körmük szakadtáig védik saját érdekeiket, s eközben - sajnálatos módon - még közös érdekeikért sem fognak össze - fogalmazott Kecskeméti Sándor, a legtöbb pénzszállító elleni támadást elszenvedő Group 4 ügyvezetője. - Fontos lenne például - mondta -, hogy a cégek tudják, milyen körülményeket, hibákat kihasználva hajtottak végre sikeres támadásokat civil biztonsági cégek által őrzött objektumok ellen. Az efféle információkat azonban senki nem osztja meg a többiekkel, pedig - mint azt kérdésünkre Lasz György is megerősítette - az ilyen együttműködéssel a szakma egészének a hatékonyságát lehetne javítani.
