Lengyelország kész feloldani vétóját, amellyel eddig az átfogó EU-orosz partnerségi egyezményre irányuló tárgyalások beindítását gátolta - jelentette be szerdán Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök. Ennek feltétele: Moszkva szüntesse meg a lengyel hús-, és zöldség-félék importjának tilalmát, az EU pedig képviseljen energiaügyekben a lengyel érdekeknek megfelelő álláspontot az oroszokkal folytatott tárgyalásokon. - Döntésünk az Oroszország iránti jóindulatunk jeleként értékelhető - tette hozzá a kormányfő.

- A vétó feloldása a jó irányba tett lépés lenne Lengyelország részéről – üdvözölte a varsói bejelentést Mihail Kaminyin, az orosz külügyi tárca szóvivője. Az orosz állat-, és növényegészségügyi felügyelet hétfőn még ismételt minőségellenőrző szemléket látott szükségesnek a lengyel húsüzemekben.

Johannes Laitenberger, az Európai Bizottság vezető szóvivője szerint a vétó visszavonása Brüsszel, az EU soros elnöki tisztét ellátó német kancellár, valamint a lengyel elnök között nemrég lezajlott tárgyalások gyümölcse. Kínos-e vagy sem? – a lengyelek egyedüli EU-tagállamként november óta akadályozták, hogy Brüsszel tárgyalásokat kezdjen a Kremllel a tavaly decemberben lejárt partnerségi megállapodás meghosszabításáról. Az EU-nagykövetek e havi találkozóján derülhet ki, hogy a huszonhetek tényleg mandátumot adnak-e immár az uniót képviselő trojkának a május 18-i, Oroszország-EU csúcsra.

A lengyel vétó közvetlen oka – bár egyes brüsszeli források szerint inkább ürügye - az egy éve orosz részről bevezetett hús-, és zöldségexport-tilalom volt, amely eddig már több mint félmilliárd euró bevételkiesést jelentett a lengyel mezőgazdaságnak. Az Európai Bizottság vizsgálata szerint valóban voltak ugyan kisebb állategészségügyi problémák a lengyel hússal, de ezek megszűntek, s az orosz reakció egészében véve aránytalan. Brüsszel eddig is támogatta Varsót abban, hogy a tilalmat mielőbb fel kell oldani, de az itteni értékelések szerint mind az embargó, mind a vétó az egyébként is feszült orosz-lengyel viszony elmérgesedésének eredménye.

Varsó az ősszel a meg-újítandó EU-orosz partnerségi megállapodás egyik fő elemét, az energiaegyezséget is kiszemelte alkupozíciójának erősítésére. Váltig ahhoz ragaszkodott, hogy Moszkva inkább az ún energiachartát, e nemzetközi, ám főleg európaiak által aláírt egyezményt ratifikálja. Holott tudni lehet: az utóbbi évtizedben gazdaságilag és politikailag is megerősödött Oroszország nem hajlandó olyan mértékben elkötelezni magát a Nyugatnak, mint a ’90-es években, pénzügyi válsága, és a mostanihoz képest jóval nyomottabb enrgiaárak közepette. Eközben az európaiak végre garanciákat is szeretnének a nyugati energiavállalatok „átlátható” elbírálására Oroszországban – ennyiben a régi tagország-k elemi érdeke, hogy a lengyel vétófenyegetés teljesen elháruljon. Az EU az oroszokat szerinte jellemző önkényességet szeretné felszámolni, mondván például: a Royal Dutch Shellt mondvacsinált környezetvédelmi érvekkel szorították ki a Szahalin-szigeti monstre energiaüzletből.

(Szőcs László, Brüsszel)

Egy lengyel húsüzem igazgatója azon töpreng, eljuthatnak-e ismét termékeik Oroszországba?