Szósz-szóló Ferguson
A rangadót megelőzően a feszültség több mint 220 Volt, s ez mindenekelőtt Sir Alex Fergusonnak egy korábbi, de Itáliában el nem felejtett nyilatkozatából fakad. A lovag száját akkor hagyta el az inkriminált mondat, amikor az MU először nyert európai kupamérkőzést Olaszországban, 0-2-ről 3-2-re fordítva a Juventusszal vívott BL-elődöntő visszavágóján 1999-ben. (Utóbb a Manchester a Bayern elleni, szintén a "hihetetlen, de igaz" kategóriába tartozó barcelonai hajrával - a 91. és a 92. percben szerzett góllal 0-1-ről 2-1 - elhódította a trófeát.) Szóval, Ferguson ekképpen fogalmazott: "Ha az olaszok azt mondják az eléd tett ételről, hogy pasta, mielőtt hozzákezdesz, jobb, ha megbizonyosodsz róla, mi van a szósz alatt." Ezt azóta sem bocsátják meg a skót menedzsernek, noha a manchesteri szakvezető most emelkedetten beszélt az ellenfélről, s mindenekelőtt Francesco Tottiról: "Ő az AS Roma főépítésze, és nagyon meg kell gondolnunk, mit tegyünk, hogy ne alkosson. Ha ez lehetséges egyáltalán."
A másik oldalon Daniele Baldini technikai igazgató Cristiano Ronaldót udvarolta körül: "Ha tovább akarunk jutni, főként a portugál csatárt kell megállítanunk. Ő napjaink legjobbjainak egyike, ha nem éppen a legjobb a világon."
A fókuszban van Simone Perrotta is, mivel a Tottihoz hasonlóan világbajnok római középpályás Angliában született. Sőt, éppen abban a városkában, Ashton-under-Lyne-ban látta meg a napvilágot, ahol az 1966-os vb-döntőben mesterhármast elérő Geoff Hurst. (Aki ugyanúgy Sir, akár Ferguson.) Azt is sokan megemlítik, hogy a United legutóbbi tizenegy itáliai találkozója közül nyolcat elvesztett, míg az AS Roma 2004 decembere, a Real Madridtól elszenvedett 3-0-ás veresége óta nem kapott ki otthonában nemzetközi kupamérkőzésen.
A nagyobb esélyt a kontinensen mégis a Manchesternek adják, mivel vetélytársa idáig csak egyszer nyert európai serleget, és az sem mostanában történt: az AS Roma 1961-ben hódította el az UEFA Kupa elődjét, a Vásárvárosok Kupáját. Habár az olaszok nyomban hozzáteszik: angol csapattal (a Birminghammel) szemben! Ám párhuzam leginkább abban vonható, hogy hajdanán is dél-amerikai különítmény - az egyaránt argentin Lojacono és Manfredini, valamint Ghiggia és Schiaffino, az 1950-es vb-döntő két uruguayi góljának szerzője - erősítette a klubot, amelyben ma szintén jelentős a tengerentúli felhozatal (Donit, Taddeit, Mancinit Brazíliából, az eltiltása miatt ezúttal hiányzó David Pizarrót Chiléből importálták).
De lesz ma egy másik angol-dél-európai csata is, amely talán érdemtelenül kap kevesebb figyelmet a római rangadónál. Elvégre a Valencia az előző fordulóban az Itáliában hosszú ideje verhetetlen Intert ejtette ki, ennélfogva abszolúte egyenrangú partnere a Chelsea-nek. S bár ma Londonban Marchena, Baraja, Morientes sem játszhat, José Mourinho, a brit együttes trénere sokkal inkább "sír", mint a rivális szakvezetője, Quique Flores. "Akadt olyan edzésünk, amelyen öt az öt ellen játszottunk, de a tízben már benne volt néhány edzőkollégám, valamint az orvosi stáb több tagja - fakadt ki. - Az egész évadunk úgy telik, hogy amikor Terry visszatér, Essien dől ki. Majd amikor Joe Cole elkezdi az edzéseket, Robbent veszítjük el."
Ezzel együtt nehéz könnyeket hullatni a szegény "Special One-ért", pláne itt, Magyarországon...
Szerda
AS Roma-Manchester United
Chelsea-Valencia
