Az adóhatóság tavaly óta szigorúan ellenőrzi a járulékfizetést, leginkább azoknál a vállalkozóknál, akik a minimum-járulékalapnál (ez az idén 131 ezer forint) alacsonyabb fizetést, vagy jövedelmet jelentettek be. Összesen 1 millió 614 ezer magánszemély volt, aki - vagy akinek a munkáltatója - azt jelentette: nem keresnek 131 ezer forintot. Az adóhatóság eddig ebben a körben 340 vizsgálatot zárt le, és 75 százalékukban megállapították: tényleg a minimálbért vagy ehhez közeli összeget ér el a jövedelem. Az ellenőrzések egynegyedében azonban nem így történt: itt a vizsgálat "megállapítással zárult", ennek az összege volt átlagosan egymillió forint.

Hajdú Miklósné, az APEH főosztályvezetője szerint a járulékalap ellenőrzése azért is nehéz, mert a munkáltató, valamint a munkavállaló érdekei gyakran megegyeznek, s a zsebbe fizetést nehéz bizonyítani. Kiemelt figyelmet fordít az adóhatóság azokra a vállalkozókra is, akik több évig a minimálbér alapján fizettek járulékot. A főosztályvezető egy fodrászatot hozott fel példának, amely 2001 és 2005 között mindig a minimálbér után fizetett járulékot. A revizorok úgy látták, évi 240-360 ezer forintból nem lehet megélni, főleg nem lehet 3 millió forint tőkebetétet elhelyezni a vállalkozásban, évi 170 ezret költeni életbiztosításra, s a régi autót újra cserélni. Az ismertetett esetben az adóhatóság 4 millió forint többletjövedelmet állapított meg annak adó- és járulékvonzataival.

A minimum járulékalapot figyelmen kívül hagyó és több éve minimálbér után járulékot fizető vállalkozóknál indokolt esetben vagyonosodási vizsgálat lefolytatását is kezdeményezi az APEH, amint erre a példaként szolgáló fodrász esetében is sort kerítettek.

A hivatal a járulékfizetési és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség ellenőrzésére 2007-re előirányzott 60 ezer vizsgálatból 14 700-at fejezett be az első negyedév végéig. A vizsgálatok során mintegy 2,8 milliárd forint, a tavalyi első negyedévinél 46 százalékkal több nettó járulékkülönbözetet állapítottak meg a revizorok, az eredményekben a főosztályvezető szerint tükröződik, hogy az adóhatóság kiemelten kezeli ezt a területet.

A kormány a második fél évben 10-15 milliárd forint többletbevételre számít az elvárt adót pótló adótörvény-módosításokból - mondta Karácsony Irén, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára. Ez felhatalmazást ad az APEH-nak arra, hogy fokozott ellenőrzés alá vonja azokat a vállalkozásokat, amelyek nem fizetik be a minimálisan elvárt nyereség utáni adót. (MTI)

A fodrászoktól az APEH-nak is égnek állt a haja