Oroszellenes hullám Amerikában

Az amerikai kormányzat konzultációkat folytat a közép-európai országokkal az energiaellátás biztonságáról. Ezeken szóba kerül a Nabucco földgázvezeték és a cseppfolyós közel-keleti, észak-afrikai vagy közép-ázsiai földgáz fogadására alkalmas tengeri kikötők építése - mondta egy washingtoni konferencián Mark Pekala, az USA Európával és Eurázsiával foglalkozó külügyi államtitkár-helyettese.

A Zbigniew Brzezinski nevével fémjelzett Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) közép-európai biztonsággal foglalkozó kétnapos konferenciája meglehetősen lengyelcentrikusra sikeredett. Az esemény házigazdája, a Fidesz egyes vezetőivel jó viszonyt ápoló Janusz Bugajski mellett Pekala is lengyel származású, és rajtuk kívül több, Lengyelországból érkezett személyiség is felszólalt.

Pekala szerint az Egyesült Államok támogatja, hogy a régió diverzifikálja energiahordozó-importját - de tudatában van annak, hogy az energiabiztonság nem olcsó, a folyamat nagyon komplex és hosszú. Ráadásul nem reális, ha nem fizetődik ki kereskedelmi értelemben is. A hivatalos amerikai álláspont szerint nem jó, ha a térség egy szállítóra (Oroszországra) épít; nemcsak az import származási helyét, hanem a vezetékrendszer tulajdonjogát is diverzifikálni kellene. Az ágazatban a szabadpiaci versenynek kellene érvényesülnie, átlátható, kiszámítható viszonyokra lenne szükség, ahol a kereslet és a kínálat szabályozza az árakat. Az államtitkár szerint már az is siker, hogy egyre többen felismerik a téma fontosságát, az érintett országok alternatív források után néznek, és közös konzorciumokat hoznak létre.

Pekala előtt néhányan jóval nyersebben fogalmaztak. Az orosz-közép-európai viszonyt elemző Robert Nurick, a Monterey Intézet vezető munkatársa azt mondta: ma még a túl sok orosz gáz a probléma, de öt év múlva előfordulhat, hogy a túl kevés lesz a gond. A hazai termelés nem fedezi a növekvő fogyasztást és a már szerződésekbe foglalt exportkötelezettségeket, s Oroszországnak Közép-Ázsiából kell beszereznie a különbözetet. A Közép-Európában megjelenő orosz cégek magukkal hozzák otthoni szokásaikat, és az érintett országoknak szigorú szabályozást kell életbe léptetniük ahhoz, hogy hatásuk ne terjedjen ki a többi hazai vállalkozásra.

Keith Smith, az USA volt litvániai nagykövete - aki kétszer is évekig dolgozott Budapesten - arról beszélt, hogy Németország, Olaszország és Franciaország mind különalkukat köt az oroszokkal, s most Szlovákia és Magyarország is nyomás alatt áll. Az oroszok tudják, hogyan lehet ellehetetleníteni az alternatív energiaforrások kiépítését, ezért Európának egységesen, a különalkukat megakadályozva kellene fellépnie.

A Szabad Európa Rádió szervezett bűnözéssel, korrupcióval és terrorizmussal foglalkozó heti hírlevelének szerkesztője, Roman Kupchinsky szerint a szervezett bűnözés jövője a Kreml és a Közép-Európában megtelepedő orosz energiacégek közötti kapcsolatrendszer. A Knopp András volt magyar művelődésügyi államtitkár és MSZMP-funkcionárius közreműködésével létrehozott Eural Transz Gas nevű cég példáján illusztrálta, milyen zavaros és átláthatatlan a Gazprom működése. Ezzel összefüggésben említette a korábban Magyarországon élt és maffiafőnöknek tartott, később az FBI segítségével Budapestről "kiszorított" Szemjon Mogiljevicset is.

Mint Kupchinsky mondta, nem tudni, ki áll az energiahordozók kereskedelemével foglalkozó sok kis cég mögött, amelyek bevételeiket az adott ország belpolitikájának befolyásolására is használhatják. Szerinte Magyarországon azt beszélik, hogy az oroszok magyar személyiségeket is megvásároltak, s ezt ki kellene vizsgálnia a magyar kormánynak és az Európai Uniónak. Lapunknak arra a kérdésére, hogy ki állít ilyesmit, és milyen magyar személyiségekről lenne szó, Kupchinsky azt felelte, hogy később elküldi a rendelkezésére álló forrásokat. Ez huszonnégy órán belül még nem történt meg - helyette ő kért újabb részleteket Knopp múltjáról és Mogiljeviccsel való kapcsolatáról.

A konferencia első napján, hétfőn a The New York Times szerkesztőségi cikkben hívta fel a figyelmet az Amerikában kibontakozó oroszellenes hullámra. A The Washington Postban Henry Kissinger volt külügyminiszter úgy vélte, hogy Oroszországban hagyományos a tekintélyelvű, centralizált, bürokratikus kormányzásra való hajlam, amely most a globalizációval ütközik, és átalakulóban van. Amerika túl direkt beavatkozása a folyamatokba Kissinger szerint az autokratizmust erősítené.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.