- A folyamatok alapvetően jó irányba hatnak, de vannak még "kihívások" - szögezte le Claude Mandil, a Nemzetközi Ener- gia Ügynökség (International Energy Agency, IEA) vezérigazgatója, amikor Felsmann Balázsnak, a gazdasági tárca szakállamtitkárának társaságában nyilvánosságra hozta a szervezet Magyarországgal kapcsolatos, négyévente végrehajtott vizsgálatának eredményeit. A vezérigazgató bírálta az árakba épített támogatásokat, mert azok szerinte torz módon beavatkoznak a piac működésébe. E tekintetben Felsmann Balázs megoldottnak nevezte a problémát, hiszen a lakossági gázártámogatást a kormány alanyi jogúból szociális alapúvá változtatta.

Az egyik legfontosabb tétel a gáz kérdése volt. Manapság a politikát sem kerüli el annak tárgyalása, hogy vajon az Oroszországból vagy a kaszpi térségből érkező gázcsővezetéket "válasszuk-e". Claude Mandil kiállt amellett, hogy Magyarország minél több forrásból szerezzen be gázt; azon aggályok kapcsán, hogy a nem orosz források bizonytalanok, felhívta a figyelmet arra, hogy adataik szerint Oroszországban is csökkenhetnek a gázforrások. Szerinte ezért Magyarországnak az orosz Blue Stream (Kék áramlat) helyett inkább az uniós Nabuccót kellene támogatnia. Mindketten kiálltak azonban a harmadik lehetőség, a horvátországi Krk-szigeten létesítendő cseppfolyósgáz-lefejtő terve mellett.

Különbség mutatkozott a stratégiai gáztározás megítélésében is. Míg az IEA szerint néhány elképzelés a problémát hosszabb távon és olcsóbban oldaná meg, lapunknak a szakállamtitkár úgy vélte: ezt anynyiban osztja, hogy a most megítéltnél több stratégiai tározó kialakítására nincs szükség. (Mandil ugyanakkor rendkívül pozitívnak nevezte hazánk olajtartalékolási rendszerét. Ez pedig hasonlít a gáz esetében tervezetthez.)

Ettől függetlenül mindketten úgy vélték, hogy Magyarországon csökkenteni kell a gáz arányát az egyéb energiahordozókhoz képest. Mandil az atomenergiát a jövő szempontjából rendkívül fontos forrásnak nevezte, míg Felsmann szerint ez egy "komoly, tárgyalandó opció". A nemzetközi szervezet javasolja hazánknak a vízenergia jelenleginél nagyobb arányú hasznosítását is.

Az IEA határozottan szorgalmazza, hogy a kormány tegye közzé a lakossági áram- és gázpiac ez év július 1-re tervezett megynyitásának feltételeit. Mandil hangsúlyozta, hogy a villanyáram esetében az MVM, a gáznál pedig az E.ON Földgáz olyan piaci szereplő, amelynek dominanciáját meg kell szüntetni. Lapunknak a szakállamtitkár megerősítette: a jogszabály az árampiac esetében július elsejei hatállyal létrejön, de a tényleges verseny csak jövő év elején indul. A gáz esetében pedig a jogszabály eleve az év végén születik meg, és az indulás ott is fél évre rá következik.

Kaszpi olaj jöhet a Dél-Európát átszelő csövön

Az orosz és a közel-keleti kőolajtól való függést lesz hivatott csökkenteni a Páneurópai olajvezeték (angol rövidítéssel PEOP), amely hiányzó szakaszainak megépítéséről tegnap írtak alá nyilatkozatot Zágrábban öt dél- és délkelet-európai állam - Olaszország, Szlovénia, Horvátország, Szerbia és Románia - magas rangú képviselői. A fekete-tengeri román kikötővárost, Constantát az itáliai Trieszttel összekötő, 1400 kilométer hosszú vezeték véglegesen 2012-re készül el, s a Kaszpi-tenger déli térségéből származó, Törökországon keresztül érkező azerbajdzsáni és kazahsztáni kőolajat fog továbbítani. A beruházás értéke 2-3,5 milliárd dollár között mozog. A PEOP a több beszerzési forráson alapuló európai energiapolitika jó példája. Ráadásul a Kaszpi-tenger térsége egyre fontosabb szerepet fog betölteni a világ, így Európa energiaéhségének csillapításában - nyilatkozta a zágrábi ceremónián részt vevő Andris Piebalgs, az EU energetikai biztosa. A kaszpi térségből származó olaj szállítására a British Petroleum vezette konzorcium épített vezetéket Bakutól a török Ceyhan kikötőig. A Reuters szerint a Baku-Ceyhan vezeték kapacitása jövőre eléri a napi egymillió hordót, míg a PEOP 1,2-1,8 millió hordó továbbítására lesz képes. (D. A.)