Ki kell-e fizetni az orvost választó szülőnőknek az egészségügyi költségek 30 százalékát? Erre az egyszerű kérdésre, úgy tűnik, egyelőre nincs megnyugtató válasz. Homlokegyenest mást mond ugyanis az egészségügyi tárca és mást az általunk megkérdezett jogi szakértők. A tárca hivatalos álláspontja szerint fizetni kell, a jogszabályból viszont ez nem következik. A március közepén született kormányrendelet (41/2007) lehetővé teszi a nőknek a szabad orvosválasztást, ha ez a terhesség első három hónapjában megtörténik. Sőt, a jogszabály ötödik paragrafusának bekezdései minden egyéb, a törvényben előírt fizetési kötelezettség alól mentesítik a terhes, illetve a szülőnőt. E szerint nem érvényes a szülészeti ellátásra az a szabály, miszerint orvosválasztás esetén meg kell fizetni az ellátás 30 százalékát, maximum 100 ezer forintot. Sőt vizit- és kórházi napidíjat sem kérhetnek az intézmények a terhesgondozásért, illetve a szülészeti ellátásért. Jogászok megerősítették lapunk értelmezését, a szaktárca hivatalos állásfoglalásában mégis az ellenkezőjét állítja. A sajtóosztály által jegyzett nyilatkozat az Országgyűlés által december 11-én megszavazott törvényre hivatkozik. Abban az áll, hogy 2007. január 1-jétől a betegnek meg kell fizetnie az úgynevezett részleges térítési díjat, a költségek 30 százalékát, de maximum százezer forintot, ha nem az intézmény munkarendje szerinti orvost választja. Szerintük kivételes, átmeneti szabályként csak 2007. június 30-ig nem kell a szülőnőknek fizetniük az orvosválasztásért, ha ugyanabban az intézményben, ugyanannál az orvosnál szülnek, akihez már 2007 januárja előtt is gondozásra jártak. A július elsején, és az azt követő időben megszülető csecsemők világra segítése viszont térítésköteles. A tárca álláspontja szerint viszont van lehetőség arra, hogy a megszűnt szülészetek orvosai vezessenek szülést a területileg illetékes kórházakban az általuk gondozott nőknél. Ennek feltétele, hogy az adott intézménynyel a szülész szerződjön az ellátásra. A szülés időpontjában az orvos és szülőnő együtt is érkezhet az intézménybe. A gyakorlatban például a Margit Kórházban gondozott terhesek orvosaival a feladatot átvállaló Szent János Kórház már meg is kezdte - egyelőre 27 nőgyógyásszal - a szerződések megkötését.

A fővárosi Szent István Kórház főigazgatója nem tudta megmondani, hogy intézményében július elseje után mi lesz a gyakorlat. Radnai Zoltán főigazgató azt mondta: az ezzel kapcsolatos belső, intézményi szabályozás még nem készült el. De az már most is kimondható: nem érdeke egyetlen kórháznak sem pénzt szedni a szülészeti ellátásért, hiszen azt mindenféle teljesítménykorlát nélkül vállalhatják. Azaz egyértelműen bevételt hozó tevékenység a szülés. Tehát sokféle szempontot kell összeegyeztetnie a menedzsmentnek a kórház érdekében. Az Istvánban évente 2700 gyermek jön a világra, az itt szülő nők 95 százaléka ellenben az ellátási területen kívüli asszony.

A kórház szülész főorvosa, Siklós Pál szintén nem tudta megmondani, hogy milyen elvek mentén követhetik azok a gondozottjai, akik nem tartoznak a kórház kötelezően ellátandóinak a körébe. Mint mondta: ő is csak a hírekből, a megjelent sajtónyilatkozatokból tájékozódott, s ennek alapján fizetniük kell majd a szakemberként őt választó nőknek. Véleménye szerint így a kismamákat sarcolják meg, ha ragaszkodnak életük legintimebb pillanatában egyetlen konkrét orvoshoz.

Az információs zűrzavart csak színesíti, hogy a tárca által bezárásra ítélt Schöpf-Merei Ágost Anya- és Csecsemővédelmi Központ főigazgatója az Info Rádióban kedden bejelentette: továbbra is fönntartják az ellátást, várják a terhes és a szülőnőket az intézményben. A szakrendeléseken továbbra is térítésmentes az ellátás, a szülésekért azonban egységesen 135 ezer forintot számláznak, függetlenül attól, hogy császármetszéssel vagy hagyományos módon jön-e világra a gyermek. Ha a tárca álláspontja lép érvénybe, és július elsejétől fizetni kell a választott orvosért egyéb intézményekben, akkor azokban a szülés fajtájától függetlenül más-más számlát állíthatnak ki. Most egy normál szülésért 84 975 forintot, a császármetszésért 176 ezer forintot, míg az epidurális érzéstelenítés melletti esetért 95 ezer forintot térít a biztosító, s a nőknek az összeg 30 százalékát kellene július elsejétől megtéríteniük.

Mégsem kell járulékot fizetniük az érettségiző fiataloknak. Molnár Lajos egészségügyi miniszter a Fiatal Baloldal és az Új Generáció, a koalíciós pártok ifjúsági szervezeteinek kérésére kormányrendeletet készített elő, ez a javaslat még a héten a kabinet elé kerül. A tervezet szerint a biztosítási jogviszonyt a diákigazolvány érvényességét követő 45 napig meghoszszabbítják. Azaz december közepéig nem kell a kötelező egészségbiztosítási járulékot megfizetni az érettségizőknek. Molnár Lajos szerint a kormány szerdán dönt a kérdésben, azaz mire lezajlik a vizsga, megoldódik a probléma. A tavalyi költségvetési törvénnyel elfogadott módosítás szerint április elsején életbe lépő módosítás szerint már az érettségi másnapján megszűnik a tanulói jogviszony, s ezzel az egészségügyi ellátásra való jogosultság is. Vagyis szinte azonnal fizetni kellene a 6000 forintos kötelező egészségügyi járulékot a diákoknak az érettségi után.

Újszülöttet fürdetnek a veszprémi kórház szülészetén