Ha alternatív energiaforrást akarnak, találják meg, és akkor nem ide fogunk gázt szállítani, hanem Koreába és Kínába - jelentette ki az orosz képviselő újságíróknak, miután Németh Zsolttal (Fidesz), a parlament külügyi bizottságának elnökével tárgyalt.

Vagyim Gusztov azzal kapcsolatban mondta ezt, hogy az MTI megkérdezte tőle, mi a véleménye arról, Orbán Viktor, a Fidesz elnöke egy múlt heti konferencián vitába keveredett Igor Szavolszkij budapesti orosz nagykövettel. Orbán akkor az európai és magyar energiafüggőség kapcsán azt fejtegette, jelentősen különbözik az európai, piaci észjárás és az orosz állami, politikai természetű gondolkodásmód.

"Európa mindig megpróbál valamilyen eszközt találni, hogy az energiapolitikában Oroszországra hasson" - szögezte le Vagyim Gusztov. Szerinte érdekes helyzet lesz, hogy miközben Grúziában ott lesz a NATO, és ha "Ukrajnában is NATO-hadsereg lesz", akkor nekik "diktálják" a gázárakat.

Kifejtette: Oroszország költségvetési bevételeinek ötven százaléka a gáz értékesítéséből származik. Gusztov szerint az orosz ipar jól fejlődik, de még nyolcvan év kell ahhoz, hogy "normális állapotok legyenek". Hozzátette: nem lehet a gázt 46 dollárért eladni, mert az alacsony ár. Észak-Oroszországban vannak viszont újabb lelőhelyek, és mintegy tízmilliárd dollárt kell befektetni ahhoz, hogy onnan az első gázt a felszínre hozzák.

A hétfői tárgyalást követően Németh Zsolt az MTI-vel közölte: a Fidesz részéről "az égvilágon semmilyen oroszellenességről nincs szó", Orbán Viktor csupán egy monopóliumellenességgel kapcsolatos álláspontot fejtett ki és "pártpolitikai manipuláció volt ezt oroszellenességként feltüntetni, sajnálatos módon a miniszterelnök részéről".

Vagyim Gusztov hangsúlyozta: Magyarországnak a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokban sokkal aktívabban kellene azt orosz piac felé tekintenie, akár a gyógyszerek, akár a mezőgazdasági termékek, akár a gépipar tekintetében. Németh Zsolt azt mondta, a maga részéről teljes mértékben egyetért azzal az orosz megközelítéssel, hogy a kétoldalú kapcsolatokban a folyamatos párbeszédet kell fenntartani.

Ami a NATO további bővítését illeti, az orosz képviselő úgy fogalmazott, ebben a kérdésben jelentősen különbözik Moszkva és Budapest álláspontja.

"A NATO közelítése az orosz határokhoz újabb hidegháborús szakaszt jelentene" - közölte Vagyim Gusztov.

A megbeszélésen elhangzott többi témáról szólva Németh Zsolt elmondta, hogy Magyarország és Oroszország (illetve a Független Államok Közössége) 1992-ben kisebbségi kérdésben közös nyilatkozatot fogadott el, amelynek középpontjában a kollektív jogok, illetve a határon túli közösségek területi autonómiájának kérdése állt. Hozzátette: ez a nyilatkozat ma is jó alap a két parlamenti szakbizottság együttműködéséhez.

A külügyi bizottság elnöke kitért arra, az eszmecserén felvetődött egy orosz-észt-finn-magyar együttműködés lehetősége, annak kapcsán is, hogy a finnugor népek nyelve és kultúrája veszélyben van.

"Azért is jöttünk Budapestre, hogy áttanulmányozzuk a magyar kedvezménytörvényt. Tudni kell, hogy a Szovjetunió szétesése után becslések szerint több mint 30 millió orosz ajkú került Oroszország határain kívülre" - hangoztatta Vagyim Gusztov.

(MTI)