A különleges, "terrorelhárító" erők egykori tisztjeként Bralónak boszniai muzulmánok meggyilkolásáért, kínzásért és nemi erőszakért kellett felelnie. A most 40 éves férfi az 1992 és 1995 közötti boszniai háborúban, a köztársaság középső részén követte el háborús és emberiesség elleni bűnnek minősülő tetteit.

A 2005 decemberében meghozott ítélet ellen a vádlott védői fellebbeztek az enyhítő körülmények fokozottabb figyelembe vételét kérve, a másodfokon eljáró bíróság azonban valamennyi érvüket elutasította - derül ki az interneten is olvasható ítéletből. A vád nem fellebbezett.

Bralo a Horvát Védelmi Tanács (HVO) Joker néven ismert különleges egységének helyettes parancsnoka volt. Egységük 1993-ban megtámadott két falut (Ahmicit és Nadiocit), ott épületeket gyújtott fel, felrobbantott egy mecsetet, és lemészárolt 14 személyt, köztük kilenc gyermeket.

A vádlott felettesét már 1998-ban tíz év börtönbüntetésre ítélte az ENSZ keretein belül működő Nemzetközi Törvényszék, miután bűnösnek találta egy boszniai nő megerőszakolására való felbujtásban, továbbá nemi erőszak bűntettében. A vád szerint Bralo is részt vett a nő megerőszakolásában, ezen kívül polgári személyeket tartott fogva, s foglyait élő pajzsként használta.

A hágai székhelyű Nemzetközi Törvényszék még 1995-ben, titokban emelt vádat ellene, de azt csak 9 évvel később hozta nyilvánosságra. Miroslav Bralo 2004 őszén feladta magát a hatóságoknak, majd vádalkut kötött, amelyben nyolc rendbeli gyilkosságot, erőszakot és kínzást bevallott.

A vádlott az első ítélet előtt egyúttal bocsánatkérő közleményt adott ki. Ebben egyebek között leszögezte: egyedüli bűnösnek tartja magát az Ahmiciben elkövetett bűnök egy részéért, és bocsánatot kér azok nevében is, akik a borzalmas tettek elkövetői közül már nincsenek életben. Gesztusa mindazoknak szólt, "akiknek fájdalmat és szenvedést okoztak Ahmiciben a háború és az embertelen viselkedés során".

Az első fokon eljáró bíróság ugyanakkor megállapította, hogy Bralo együttműködése ellenére példás büntetésre van szükség, mert olyan tettekről van szó, amelyeket minden esetben "egyhangúlag el kell ítélni. Súlyos tetteiért a vádlott nem nyerhet bocsánatot, azok nem igazolhatók, mint ahogy azok a megfontolások sem magyarázhatók, amelyek oly sok emberrel szembeni visszaélésekre sarkallták".

(MTI)