"Ez a történet legfeljebb azt tanúsítja, milyen értelmi szinten is leledzik ez a belterjes közönség, vagyis az MKP országos tagsága. A sikerittas főszereplők azonban jó, ha megjegyzik, korántsem a párt választóitól kaptak vastapsot, hanem az alapszervezeti küldöttektől" - fogalmaz a cikkíró, Barak László.

Molnár Norbert, a lap főszerkesztője úgy látja: nem programok csaptak össze, hanem személyiségek. "A távozó Bugár Béla a pártot próbálta pozicionálni a még távoli 2010-es választások előtt, a megválasztott Csáky Pál pedig pozíciókat próbált biztosítani a párton belül azoknak az embereknek, akikkel együtt tervezgetik majd a jövőt."

Emlékeztet rá, hogy Csáky sérelmezte, amiért a sajtó összemosta őt Duray Miklóssal, végül pedig "programalkotó alelnököt kreált" Durayból, "majd gyorsan meg is tagadta őt, amikor azt hangsúlyozta, Duray csak az ötödik ember lesz a pártban." A lap emlékeztet rá, hogy a tavalyi képviselőválasztásokon abszolút számokban félszázezer választót veszítő magyar párt szavazói közül sokan az MKP-val nyolc évig együtt kormányzó Mikulás Dzurinda pártja, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) jelöltjeire szavaztak.

"Az SDKÚ már dörzsöli a tenyerét, mert új választók bukkantak fel a láthatáron. Joggal, hiszen elképzelhető, hogy sok választónak elment a kedve attól, hogy az MKP-ra szavazzon" a tisztújítást megelőző sárdobálások után. "Lesz mitől megtisztítani a magyar pártot" - fejezi be kommentárját a lap főszerkesztője.

Szlovák vélemény: az MKP a radikalizálódás irányába fordul

Bugár Béla Duray Miklóst próbálta meg lefokozni egyszerű párttaggá, ám ennek az lett a vége, hogy Bugár Béla lett a Magyar Koalíció Pártjának egyszerű tagja - írta hétfőn a magyar párt hétvégi tisztújító közgyűlésének végkifejletéről, Csáky Pál győzelméről a SME című szlovák liberális napilap.

A SME szerint a Bugár helyébe lépő új pártelnök, "Csáky Pál Duray Miklóst - aki eddig a párt ügyvezető alelnöke volt, ezek után pedig stratégiai alelnöke lesz - használta fel az elnöki poszt megszerzéséhez, Duray viszont Csákyt használta fel ahhoz, hogy hivatalosan is olyan pozícióhoz jusson, amilyennel Bugár alatt nem hivatalosan sem bírt." A cikkíró úgy látja: mindezek nyomán a párt a radikalizálódás irányába fordul, hiszen Duray olyan "nagy kérdéseket megnyitó" politikai programot készít majd elő, amelyek között ott lesz az autonómia programja is. Mert Duray nem csupán a kisebbség jogaiért küzdő politikus, hanem az a 'stratéga' is, aki a saját (magyar) közösségét ki akarja szabadítani a kisebbségi státus kötelékéből. Ha az MKP a jövőben a sajátjává teszi Duray stratégiáját, akkor a szombaton lezajlott tisztújító közgyűlés napját aligha fogják majd Csáky elnökké választásának napjaként emlegetni - így a lap jegyzetírója, Marián Lesko

Ugyanebben a számban a lap hírmagyarázója, Peter Schutz azt emeli ki, hogy szombat óta az MKP lett az egyetlen párt Szlovákiában, akinek nem múlt századi elnöke van. Mert hogy Szlovákiában egyelőre minden parlamenti párt élén olyan politikus áll, aki még az ezredforduló előtt választottak elnökké. "Az MKP egyszerűen önmagáért a változásért volt érett a változásra" - írja, de Duray előretörését "rossz hírnek" nevezi, mert ő az, aki a leginkább útjában áll a szlovák kormánypártoknak.

"Vannak dicső és vannak kínos győzelmek. Csáky győzelme az utóbbi" - írja Dag Danis, a baloldali pozsonyi Pravda kommentátora, aki szerint ez nem csak meglepő, hanem érthetetlen is. "A dicstelenül 'csúszómászó' MKP anélkül végezte ki sikeres alapító elnökét", hogy Bugár legalább a kivégzés okait megtudhatta volna. A pártban ugyanis egyszer csak jött a "csendes és rejtett, kimondatlan" elégedetlenség dagálya. A sem saját politikai irányvonalat, sem programot nem kínáló, sem pedig tisztességes, nyílt bírálatot nem felmutató Csáky "mindössze az elégedetlenségnek adott hangot. Halk és zavaros hangot. És győzött: halkan és zavarosan" - fogalmaz a lap, és azzal fejezi be, hogy "Csáky győzelme valóban érthetetlenül kínos volt, pontosabban szólva: Bugár érthetetlenül kínosan rajtavesztett."

(MTI)

Csáky Pál