A magyar miniszterelnök és az orosz elnök legutóbbi találkozójukon pozitív mérleget vontak: a kereskedelmi kapcsolatok  jók, és még jobbaknak kell lenniük, az energiaszállításoknál fellépő  problémákat kiküszöbölték, a politikai kapcsolatok elmélyültek.  Gyurcsány új elve Moszkvával kapcsolatban: "Keveset beszélünk a  politikáról és sokat az üzletről" - írta a független osztrák  hírmagazin "Dörgölőzés Moszkvához" című cikkében.

Az Oroszország iránt tanúsított magyar simulékonyság késedelemre  kárhoztathat, sőt bukásra ítélhet egy fontos európai  energiapolitikai tervet - folytatódik a cikk. A magyar kormány  fontolgatja, hogy az OMV osztrák olaj- és gázipari vállalat által  tervezett, Törökországon át Nyugat-Európába vezető, iráni,  azerbajdzsáni, illetve később közép-ázsiai gázt szállító Nabucco  vezeték helyett a konkurens orosz tervet részesíti előnyben.
A Nabucco évi 30 milliárd köbméteres teljesítményével ugyan az  Európai Unió jelenlegi gázszükségletének (mintegy 500 milliárd  köbméter) tíz százalékát sem fedezné, de segítene abban, hogy az  unió függetlenedjen az orosz gázszállításoktól. Ezzel illeszkedne  ahhoz a diverzifikációs stratégiához, amelyet Brüsszelben a tavaly  téli (orosz-ukrán) gázválság után határoztak el.

Eközben aktivizálódott a konkurencia: a Gazprom orosz  gázkonszern is új délkelet-európai tranzitútvonalakat keres, meg  akarja hosszabbítani a már létező, a nyugat-szibériai gázmezőkről  Törökországba vezető - gyakorlatilag a Nabuccóval párhuzamos - Kék  Áramlat gázvezetéket Bulgárián és Románián át Magyarországig. "A  Gazprom egészen nyilvánvalóan igyekszik megzavarni a  Nabucco-projektet" - vélte Roland Götz német energiaszakértő.
Gyurcsány és több magyar kormánytag nyilatkozatai szerint  Magyarország érdeklődik a Kék Áramlat iránt, az OMV szóvivője pedig  azt mondta, hogy "a Nabucco és a Kék Áramlat között nincs vagy-vagy,  hanem csak is-is" - írta a lap.

Végül megállapítja: nem lehet nem észrevenni, hogy Magyarország  Gyurcsány szocialista kormánya alatt ismételten az orosz kártyára  tesz. Februárban, minden szakértő meglepetésére, a Malév  légitársaságot nem egy nagy európai társaságnak, hanem Borisz  Abramovics orosz oligarcha szibériai KrasAir cégének adták el. A  kapcsolatok politikailag is elmélyültek: Gyurcsány tavaly háromszor  találkozott Putyinnal, és meghívta őt idén őszre Budapestre. Közös magyar-orosz kormányülést is terveznek idén.

A magyar ellenzék azzal vádolja Gyurcsányt, hogy Moszkvának tett  ígéreteivel "tarthatatlan helyzetbe" hozta az EU-t. Orbán Viktor  konzervatív pártvezető óva intett attól, hogy Magyarország "a  Gazprom legvidámabb barakkja" legyen. Kóka János gazdasági miniszter ellenben pragmatikusan közelíti meg az Oroszországhoz fűződő  viszonyt, és arra figyelmeztet, hogy nem szabad elhanyagolni a magyar-orosz kapcsolatokat - írta a Profil.
(MTI)