A Magyar Tudományos Akadémia intézményének hidrobiológusa elmondta, hogy a 2.188 kilométer hosszúságú Dunát a világ 10 legveszélyeztetettebb folyójaként tartják számon. Vízének állapota ugyan jelenleg jónak mondható, de a hajózás, az árvízvédelem, a duzzasztások és más beavatkozások olyan hidromorfológiai változásokat idéztek elő a folyóban, amelyek az ökológiai és a gazdasági szempontok közötti egyensúly megőrzése érdekében nagyobb odafigyelést igényelnek.

Annál inkább, mert a világ vízkészletének csupán 1 százaléka édesvíz, ami mindinkább stratégiai fontosságú természeti kincs. A Duna pedig 20 millió embernek, közöttük 3 millió magyarnak szolgál napi ivóvízként és a parti szűrési kutak jóvoltából Budapest ma Európa legjobb minőségű ivóvízével rendelkezik - hívta fel rá a figyelmet. Oertel Nándor arra is kitért, hogy a Duna német és osztrák szakaszán kiépült tározók következtében az utóbbi évtizedben megindult egy káros eutrofizációs folyamat, vagyis az algák túlzott elszaporodása. A természetes vízáramlás ugyanis lelassult, az árnyékolóként szolgáló hordalék leülepszik a mederfenékre

Ezáltal a napfény mélyebben áthatolhat a víz felszínén, a több fény pedig az algák gyorsabb szaporodásával jár, ami pedig a víz élővilágát veszélyezteti. Figyelmeztető jel az is, hogy például a Duna-Majna-Rajna összeköttetés nyomán vándorkagylók sokasága jelent meg a Duna hazai szakaszán, ezek az élőlények pedig felboríthatják a víz ökológia egyensúlyát, a folyóba érkező csatornák védőrácsára tömegesen rátelepedve pedig dugóként akadályozzák a vízmozgást.

Ezekhez hasonló jelenségek miatt is indokolttá vált, hogy EU kötelezze tagállamait: 2016-ig dolgozzák ki azt a módszert, amellyel a felszíni élővizek eddigi fizikai és kémiai vizsgálatán túl, további kontrollként már a vízben élő lények állapotának alapján is következtetni lehet a vizek minőségére, baj esetén a gyorsabb reagálás érdekében.

A tagországok kutatóhelyein, így a gödi állomáson is kidolgozás alatt áll az élő indikátor, amely egyes halfajokat, vízinövényeket, algákat, mikroszkopikus gerinctelen lényeket vesz folyamatos vizsgálat alá, hogy kialakulhasson a tudományos megfigyelő rendszer - utal rá a szakember. Ennek alapján a kiválasztott vízi élőlények felhasználásával a következő években megfigyelő pontokat alakítanak ki a Duna, a Tisza, a Balaton és más élővizek mentén. Ezek az ellenőrzőhelyek pedig részét képezik majd a kontinens folyói, tavai vízgyűjtőrendszerén elhelyezett, a vizek állapotára ügyelő európai egységes monitoring rendszernek - emelte ki Oertel Nándor.