Az osztrák tévénéző nem mond le a komolyzenéről: ebbe nőtt bele, napi igényei közé tartozik. Nincs az a televízióelnök, aki kiiktatná a közszolgálati csatornák műsorai közül az operaközvetítést. Április közepétől beindul a köztévé (ORF) reformja, megszűnik sok, eddig érinthetetlennek tekintett program, kedvelt személyiségek tűnnek el a képernyőről, de a kultúra helye nem vita tárgya. A Treffpunkt Kultur címmel hétfő esténként sugárzott másfél órás élő műsor Lebens.art (Élet.művészet) címmel már csak egyórás lesz, de a fennmaradó 30 percet is kulturális háttérriportok töltik ki, csak a hosszú beszélgetések helyét kulturális eseményekről készített képes beszámolók veszik át.

Az osztrák tévénézőnek van elég lehetősége kulturális programot nézni-hallgatni. A UPC kábelszolgáltató - amely egyeduralkodó Bécsben - hosszú évek óta mindössze két, nemrégiben indult ausztriai magántévét iktatott csatornái közé. A stabil hellyel bíró német nyelvű csatornák - közszolgálatiak és privátok - pedig nagy súlyt fektetnek a kulturális magazinokra. Népszerű az Arte német-francia csatorna, amely esti témájának gyakran választja a kultúra területét. Az adók között e téren jó együttműködés alakult ki: gyakoriak a közös kulturális közvetítések.

Valamiféle munkamegosztás is kialakult. A 3SAT a hangversenyek csatornája, élő vagy felvételről sugárzott koncertjeit sokan nézik. Az operaközvetítés helye a köztévé az ORF és a bécsi operaház közötti együttműködési megállapodás alapján.

Egy-egy nevezetes bemutatót egyenesben közvetít az ORF - sajnos külföldön nem fogható - kettes csatornája. (Április 1-jén Donizettitől Az ezred lánya szerepel a műsorban, Monserrat Caballéval). Igaz, alig egy hónapja a frenetikus sikerű Manont - Anna Netrebkóval a címszerepben - csak a harmadik előadáson közvetítették.

A nagyvonalúság megengedhető: ezek a közvetítések - és a szezonnyitó és -záró előadások kivetítése az operaház előtti téren - nem vonnak el fizető közönséget a nézőtérről, ahova még állóhelyre sem igen kapni jegyet. Azok viszont, akik annak ellenére hoppon maradtak, hogy a jegykibocsátás napján már hajnali négykor beálltak a sorba, kárpótlást kapnak a televíziótól. Nemcsak az előadást láthatják, hanem a szüneteket kitöltő egyedülálló "betétfilmeket" is, amelyek a közvetített operához adnak kiegészítő ismereteket. A Manon szünetében Massenet-ről, a librettó születéséről, a kor francia zenei életéről, irodalmáról és a kurtizánokkal foglalkozó irodalmi művekről láthattak a nézők egy-egy rövid összeállítást.

Ilyen ismeretterjesztés köríti a nyári fesztiválközvetítéseket is. Az ORF a salzburgi és bregenzi sikerelőadásokat is műsorra tűzi. Mörbisch, a tószínpad sem marad ki, innen is adják a műsorra tűzött operettet. Ezek a közvetítések milliós nézőtábort vonzanak. A közönséget minden részlet, még a technikai trükkök is érdeklik, így az előkészületeket is werkfilm rögzíti. Megoldották a feliratozást is. A bécsi operában a szék háttámláján elhelyezett képernyőn olvasható a megfelelő nyelvű szöveg. A közvetítésben a német felirat a monitor alján fut.

Száznyolcvanhat közéleti személyiség - köztük Alföldi Róbert, Bródy János, Heller Ágnes, Jordán Tamás, Jovanovics György, Kertész Imre, Radnóti Sándor, Udvaros Dorottya - írta alá a Nyilvánosság Klub felhívását, tiltakozva az ellen, hogy a UPC kábelcsatorna legdrágább csomagkínálatából kiveszi a Mezzo francia kulturális tévécsatornát. Szerintük "így bezárul még az a szűk rés is, amelyen át a közönség ráláthatott a művészet egyetemes értékeire abban a politikai és gazdasági ciklusban, amelyben az állam és az önkormányzatok költségvetési megszorításai miatt a kulturális intézmények a színvonal csökkentésére kényszerülnek, a privát műsorszolgáltatók pedig az igénytelen programok fenntartásában érdekeltek". (MTI)