Minimális lesz az elvárt adó
Többhétnyi jogi és politikai csűrés-csavarás után gyakorlatilag maradt a Pénzügyminisztérium (PM) eredeti javaslata az elvárt adó ügyében. Bár az Országgyűlés elé tegnap beterjesztett - ám a munkáltatók és a munkavállalók által tegnap éppen elutasított - javaslatban már nem szerepel az "elvárt" szó sem a vállalkozások jövedelemadóját, sem annak alapját illetően. Helyette a "minimális" adó megfizetésére teszik érdekeltté a most túlzottan is kreatívan könyvelő cégeket. De jure tehát nincs elvártnak nevezett adó, de facto viszont van.
Annak, akinek a társasági vagy a vállalkozói jövedelemadó-alapja nem éri el a korrigált bevételének a két százalékát, két választása van. Vagy befizeti a kormány által elvárt minimális adót, vagy kitölt egy kiegészítő nyilatkozatot, ami alapján a jelenleginél jóval rázósabb adóvizsgálatot vehet a nyakába. Ez azt is jelenti, hogy azoknak a cégeknek, amelyeknek könyvelése nem a legtisztább, megéri majd megfizetni a jogszabályban meghatározott minimális adószintet. Egy normál ellenőrzéstől nem menekülnek ugyan meg, viszont a szigorított és valóban hatékony szabályokat esetükben nem lehet majd alkalmazni.
Ezzel megdőlt az a Kóka János gazdasági miniszter által kedden hangoztatott érv is, miszerint olyan javaslat készül, amely gondoskodik róla, hogy ne legyen pénzzel megváltható az APEH szigora.
Azon vállalkozások, amelyek nem kívánják, vagy nem tudják megfizetni a minimálisan elvárható adót, a mostani tervek szerint is egy nyilatkozattal bizonyíthatják veszteségük, kis nyereségük valódiságát. Azonban sokkal szigorúbb ellenőrzéssel számolhatnak: esetükben nő az adóhatóság eszköztára. Ekkor már nem az adóellenőrnek kell bizonyítania, hogy a milliós plazmatévé nem kellett a vállalkozási tevékenység folytatásához, hanem a vállalkozónak kell igazolnia, hogy arra szükség volt. Ráadásul a korábbinál jóval könnyebben, illetve gyakrabban élhet az adóellenőr a becslés módszerével. A társaság bevételét, nyereségét ekkor más, hasonló cégek adatai, a területi jellemzők alapján a revizor becsli meg. S ha a vállalkozó nem tudja bebizonyítani, hogy ez nem indokolt, akkor a revizor által becsült összeg után kell neki megfizetnie a bírsággal és pótlékkal növelt adó összegét. Ezt a módszert eddig jórészt akkor alkalmazhatták az APEH ellenőrei, ha nem volt megállapítható az adóalap: ha például bebizonyosodott a vállalkozásról, hogy többször nem adott számlát, vagy be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatott. Jövő év júniusától a csupán nyilatkozatot adó veszteséges cégek esetében már akkor is becsléssel élhet a revizor, ha egy költségszámlát nem talál rendben levőnek. S emellett további vagyonosodási vizsgálatra is számíthat az a cégvezető, akinek a revizorok szerint a megélhetési költségeit nem fedezik a vállalkozásából származó és egyéb bevallott jövedelmei.
A pénzügyi tárca szerint a növekvő fenyegetés miatt a cégek és vállalkozók az idén 10-15 milliárd forinttal többet fizetnek majd be, s jövőre egy év alatt 30-40 milliárd forint extraadó-bevétel jöhet össze ebből. Vagyis az eredetileg várt évi 60 milliárdos összeg felét szedhetik be így. Az idén a többit a költségvetés egyensúlyi tartalékából pótolják.
Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke úgy véli, nem tartalmazza a tervezet a kellő garanciákat és feltételeket a bizonyítási teher megfordításával, illetve a becslési eljárás kiterjesztésével kapcsolatban. A javaslat túl tág teret enged: egy revizor gyakorlatilag bármelyik költségtételre rámondhatja majd, hogy nem elfogadható, s az ellenkezőjének a bizonyítása pedig akár komoly adminisztrációs pluszfeladatot is jelenthet a vállalkozás számára.
