A Kreml politikáját rendszeresen kritizáló közgazdász szerint az energiahordozók exportjában Moszkva piaci szempontokat tart szem előtt. - Az EU azt várja, hogy Moszkva külföldként kezelje Kijevet és Minszket.

Közben azért neheztel az oroszokra, mert nem hajlandóak belföldi áron tovább szállítani a földgázt a két országba - mutatott rá Gyeljagin, aki szerint a nyomott ár épp azt bizonyítaná, hogy Moszkva szatellitállamként tekint a két volt szovjet tagköztársaságra.

Ellentmondásosnak véli azt is, hogy míg a balti államok és Varsó "átoknak tekintik, ha együtt kell működni Moszkvával", addig felháborodnak, ha ez az együttműködés csökken, például a Lengyelországot elkerülő balti-tengeri gázvezeték révén. - Ha nem állt volna le az olajszállítás Litvániába a sérült vezetéken, akkor Vilnius most azzal vádolná Oroszországot, hogy szándékos környezetszennyezéssel bünteti a balti államot - utalt a tavaly nyár óta égő litván-orosz vitára a közgazdász.

A magyarországi stratégiai gáztározókról elmondta: ha megépülnek, az jó az orosz és a magyar félnek is, hiszen nem lehet a 2005-öshöz hasonló orosz-ukrán gázárvita kapcsán - amelynek kiújulása az idén sem kizárt - elvágni a közép-európai országokat az orosz gáztól. Gyeljagin szerint a tározók megépítését piaci szempontok indokolják, politikai szempontokat inkább az együttműködés ellenzői követnek - állítja a moszkvai Globalizáció Problémáinak Intézetét vezető közgazdász. Moszkva számára katasztrofális következményekkel járna az Oroszországot elkerülő, az EU-t a közép-ázsiai forrásokkal öszszekötő gázvezeték megépülése. (Moszkvai tudósítónktól)