Az elképzelés szerint az 50-90 millió euró ráfordítással felálló művelet legalább két éven át működne Koszovóban, s évente további 120-120 millió euróba kerülne. Az EU színeiben mintegy 1500 fő venne ebben részt, köztük 450 rohamrendőr, a többi tisztviselő, bíró, ügyész, stb.

Feladatuk közé tartozna a koszovói rendfenntartók képzése is. Forrásaink szerint magyar részről egyelőre néhány tucat rendőr kiküldéséről van szó; ezzel hazánk közepes méretű kontingenst adna. A nyolc éve működő ENSZ-igazgatást, az UNMIK-ot egy “nemzetközi civil iroda” váltaná fel, élén esetleg Peter Feith-tel, a NATO korábbi balkáni megbízottjával. Ez lenne egyben az EU képviselete is.

Rehn egyelőre arra szólította fel a tagállamokat, hogy minél nagyobb egységet mutassanak Koszovó kapcsán – erre igencsak szükség lehet az ENSZ Biztonsági Tanácsában, az orosz vétóval fenyegetett Ahtisaari-terv kapcsán. A világszervezet különmegbízottjának elképzeléseit csütörtökön nagy többséggel támogatta az Európai Parlament is. A vitában elhangzott: nem lehet visszatérni sem az 1999 márciusa előtti állapothoz, sem pedig Koszovó bármilyen felosztása vagy bármely más országgal, országrésszel való uniója nem lehetséges.

Az EU donorkonferenciában is gondolkodik, mivel Koszovónak az elkövetkező években mintegy 3,5 milliárd euróra lesz szüksége a talpraálláshoz, márpedig ebből legfeljebb kétmilliárdot tud saját forrásból előteremteni. A többit a nemzetközi közösség adhatja össze, ám a közös uniós büdzsében nemigen van erre forrás. A tagországoknak be kell tehát szállniuk; forrásaink szerint hazánkra is legalább 300 millió forint juthat.