Mint írják, az érintett személyek illegálisan érkeztek az országba, és az illetékes idegenrendészeti hatóságnál különböző jogcímeken tartózkodás iránti kérelmet nyújtottak be. Amikor a hatóság ezt a kérelmet a feltételek hiányában elutasította, az érintett külföldiek "névházasságot" kötöttek magyar állampolgárságú nőkkel, majd családegyesítő vízum iránti kérelmet adtak be.

Az esetek többségében a kérelmezők ügyében egy budapesti ügyvédi iroda járt el - teszi hozzá a hivatal.

Új módszer az is, hogy egyes ázsiai országok állampolgárai közül először a feleség érkezik Magyarországra, majd a menekültstátus megszerzését követően megjelenik a férje is, és családegyesítésre hivatkozva letelepedési engedélyért folyamodik.

Az NBH elemzése szerint Magyarország több távol-keleti állam számára egyre inkább célországgá válik, és egyre gyakrabban jelentkeznek a kifinomult módszerek, a korrupciós törekvések.

A hivatal információi szerint az illegálisan Nyugat-Európába igyekvő migránsok szállítására egyes embercsempész csoportok újabban igénybe veszik a Dunán közlekedő teherszállító hajókat.

A módszer lényege: a Magyarországon áthaladó folyami uszályok kapitányai maguk választhatják ki, hogy az illetékes szervektől melyik kikötőnél kérik a vízi jármű kiléptetését, ezt az északi folyószakaszon például Esztergomnál vagy Komáromnál tehetik meg. Útlevélkezelésre ezt követően már csak Pozsonyban vagy Bécsben számíthatnak, így útközben gyakorlatilag kockázat nélkül vehetnek fel a fedélzetre migránsokat vagy csempészárut.

Az illegális migráció megjelenési formái közül a legálisan működő utazási irodák "vízumüzletei", a beutazási és a tartózkodási tilalom névváltoztatással történő kijátszása, a Magyarországon keresztül Délnyugat-Európába irányuló szervezett embercsempészet, valamint a hamis tartózkodási engedéllyel történő utaztatás a leggyakoribbak. A jogsértő tevékenységek az esetek egy részében csempésztevékenységgel - ember, kábítószer, benzin, cigaretta -, illetve esetenként korrupciós törekvéssel egészülnek ki.

Az NBH információi szerint egyes kelet-európai vállalkozók jelentős bevételhez jutnak a magyar turistavízumok ügyintézésével: az országukban működő utazási irodák begyűjtik az igényeket és - anélkül, hogy a kérelmezőknek személyesen meg kellene jelenniük - csoportosan szerzik be a magyar turistavízumot a főkonzulátustól. Ebben néhány magyarországi szálláshely üzemeltetője is közreműködik, akik igazolják a kérelmezők turista célú tartózkodását.

Az így megszerzett vízumok egy részével érkezők azonban legfeljebb egy éjszakát töltenek az adott szálláshelyen, majd továbbutaznak Délnyugat-Európa felé. A kitöltött adatlapok sokszor pontatlanok, az érintett nem ismeri az űrlapon megjelölt magyarországi úti célt. A magyar turistavízummal belépő és illegálisan továbbutazó csoportok egy része kelet-magyarországi okmányhamisító műhelyben készült hamis nyugat-európai munkavállalási engedélyeket használ fel a schengeni térségen belüli mozgáshoz.

Az NBH szerint a válságövezetek számának gyarapodása miatt várható, hogy növekszik az illegális migránsok száma.

(MTI)